163272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos vezetékeket hordozó szigetelőknek légszennyezéssel szemben védelmet nyújtó szilikon paszták előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. I. 4. (GO—1153) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163272 Nemzetközi osztályozás: C 09 d 7/08 C 09 d 3/82 Feltalálók: GÖMÖRY Pál oki. vegyész Dr. IGNÁCZ Pál oki. villamosmérnök, Budapest Eljárás villamos vezetékeket hordozó szigetelőknek légszennyezéssel szemben védelmet nyújtó szilikon paszták előállítására 1 2 Találmányunk tárgya eljárás olyan speciális szilikon paszták előállítására^ amelyekkel tartós védőréteg alakítható ki villamos vezetékeket hordozó szigetelők felületén, erős és összetett — szemcsés és vegyi jellegű — légszennyezés esetén is. 5 A villamos vezetékeket hordozó szigetelők szigetelőképessége igen erősen lecsökkenhet, ha a környező levegő szennyezett. A villamosenergia ipar a villamos vasutak, távközlő berendezések stb. szabadtéri létesítményeiben, elosztóállomásokon, szabadvezetékeken al- 10 kalmazott kerámia és egyéb szigetelők villamos paraméterei különösen a légszennyezést okozó ipari létesítmények, erőművek, vegyi üzemek közelében válhatnak időlegesen vagy akár huzamosan olyan előnytelenné, hogy üzemeltetésük lehetetlen lesz. A szigetelőké- 15 pesség romlásából eredő átívelések még jól működő védelmi berendezések esetén is súlyos üzemzavarokhoz vezethetnek, és az elsődleges károkon túlmenően például a villamos energia időleges kimaradása további veszteségeket okozhat az energiát átvevő ipari létesít- 20 menyekben, pl. vegyi- bánya- és egyéb üzemekben. A villamos szigetelőkre veszélyes légszennyezés két fő típusba sorolható: légnemű vagy folyékony halmazállapotú, vizes közegben elektrolites vezetést adó anyagokra (pl. NHj, SO2, HCl, N02, műtrágya permet 25 stb.) és szemcsés jellegű szilárd anyagokra (pl. pernye, cementpor, homok stb.), ezek a szigetelők felületén megtapadva szivacsos, kapilláris réteget képeznek, amely nagymennyiségű nedvességet tud felvenni. A két szennyezésfajta közül a szilárd jelenti általában a sú- 30 lyosabb gondot, ugyanis a légmozgások hatására tetemes kinetikus energiával a szigetelő felületének ütköző szemcsék koptató, eróziót előidéző hatása általában nem elhanyagolható. A légszennyezés mértéke az iparosodás arányában fokozódik. A légszennyezés által előidézett üzemzavara kat kezdetben a szigetelők tisztántartásával igyekeztek megelőzni. A szigetelők tisztítása költséges, elvégzésére üzem közben nincs is mód és az igazán veszélyes időszakokban (ködös időben, elektrolitos és szemcsés jellegű szennyezés együttes hatásakor) egyáltalán nem. nyújt védelmet. Az egyre fokozódó mértékű légszennyezés káros hatásának ellensúlyozására felületi kezelést, azaz különféle anyagoknak a szigetelő felületére való felvitelét javasolták. [1.] W. Noll: Chemie und Technologie der Silicone, Verlag Chemie, Weinheim, Bergstr. (1968) 503. old. A felületmódosító anyagok közül jelenleg két változat használatos: metilszilikonokat tartalmazó szili» konos paszták és petróleumbázisú zsírok. A szüikoüos paszták jó felületi hidrofóbitást adnak, és. elsősorban elektrolitos szennyezés esetén hatásosak. A petróleum bázisú zsírok szemcsés jellegű szennyezés esetén lehetnek előnyösek. Sikeresnek bizonyultak a szilikon alafé paszták az USA-ban [2] E. Stolte: Verhalten von Frei» luftisolatoren mit Siliconbehandlung bei natürliche* Verschmutzung. V. D. E. Fachberichte, 1960.1. 20—30. old., Angliában [3] Toms, Suttie: Insulator surface treatments., Electrical Review 17, Sept. 1965. 412—5. 163272 V