163205. lajstromszámú szabadalom • Búvárszivattyú csatlakozás

MAGYAR N ÉPKÖZTÁRS ASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1968. IV. 30. (AU—-197) Közzététel »apja: 1®7;3. I. Megjelent: 1975. X. 31. 163205 Nemzetközi osztályozás: F 04 f 1/20 Feltaláló: Faragó Ferenc oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: ALUTKRV Alujníniumipsri Tervem Vállalat, Budapest Búvárszivattyú-csatlakozás 1 Találmányunk szerkezet, búvárszivattyúnak és aknában levő nyomócsőnek automatikus csatlakoztatására, a csatlakozás rögzítésére és oldására. A bányákban mind elterjedtebben alkalmaz- 5 zák a búvárszivattyúval történő víztelenítést, A búvárszivattyúk beépítése fúrólyukban vagy aknában történik. Fúrólyuk esetében a búvárszivattyú be- és kiépítése csak saját nyomócsövével együtt történhet, itt egyszerűsítésre nincsen 10 lehetőség. Akna esetében több eljárás ismeretes. Az egyik eljárás szerint a nyomócsövet fixen építik be az aknába és állványcsőre ültetik, s egy mélyebb szinten a búvárszivattyút a nyomócsőre kapcsolják. Ennek a módszernek nagy 15 hátránya, hogy ha az alsó szint víz alá kerül, a szivattyú nem emelhető ki. A másik beépítési mód az aknagárdon felfüggesztett csővezeték, melynél kb. 6 méteres csőrakatok folyamatos toldásával engedik le a búvárszivattyút a víznívó 20 alá. Ilyen megoldással az bármikor ki- és beépíthető. Jelenleg ez a beépítési mód a legelterjedtebb, bár sok hátránnyal jár, éspedig: mind a be-, mind a kiépítés rendkívül hosszadalmas, munkaigényes. 6 méterenként kell a 25 kötéseket oldani, a csöveket kifektetni, deponálni. A karimák munkafelületei sérülnek, a korrózió miatt a csavarokat sok esetben le kell vágni, a tömítéseket újra felhasználni nem lehet, a kiálló karimák miatt nagy a kábelsérülés 30 2 veszélye, a kötések gyakori bontása miatt a tömítőfelületek deformálódnak, gyakran tömítetlenség lép fel. További hátrány, hogy nagy terheket kell emelni, például egy 250 mm névleges átmérőjű nyoinóesővel rendelkező 100—120 m -hosszú esőrakat súlya, 7,5 m3

/p teljesítményű szivattyúval és tartozékokkal, 1,0—12 Mp. Gondot okoz a víz leengedése a nyomócsőből, így sok esetben a csőben levő vizet is emelni kell. Az emelendő esőrakat súlya — víz nélkül — pl. 45 Mp is lehet. Függesztett cső belógatása esetén, mivel az aknagárckrt a teljes csőrakat, a szivattyú és a esőben levő víz súlya terheli, azt erős vasbetonból kell készíteni, figyelembe véve a kavitációból származó dinamikus erőhatásokat is. Vannak aknaszivattyúk, amelyek kiemelhetők a csővezeték kiemelése nélkül is. E megoldásnál a nyomóesővezeték és a szivattyú felülnézetben nem esnek egybe. A két egység úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a csővezetékkel párhuzamos vezetősínezet vagy kötél mentén kötéllel engedik le a szivattyút, amelynek ferdére kiképzett csonkja vagy csőtoldata ráilleszkedik a nyomócső hasonló ferdeségűre kiképzett ellencsonkjára és a vízzáró zárást a szivattyú súlyából és a vezetősínezéstől való távolságból eredő forgatónyomaték biztosítja. Ennek a rendszernek megvan az az előnye, hogy a szivattyú a víz alól is könnyen kiemelhető, de 163206