163188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú és magas hőállóságú kerámikus héjformák előállítására precíziós öntéshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1972. III. 25. (UO—189) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 197S. V. SÍ. 163188 Nemzetközi osztályozás: B 22 c 1/16 Feltaláló: NARANCSIK Pál, oki. kohómérnök, Budapest Tulajdonos: UVATERV, Budapest Eljárás nagy szilárdságú és magas hőállóságú keramikus héjformák előállítására precíziós öntéshez 1 A találmány, eljárás nagy szilárdságú és magas hőállóságú keramikus héjformák előállítására precíziós öntéshez, ahol a héjformát a bevonószuszpenziónak a viaszmintára több rétegben történő felvételével majd kiégetésével állítjuk 5 elő,. Mint ismeretes, az elkészült és az öntészeti követelményeknek megfelelően bokrosított vagy egyedi viaszmintákat etilszilikát kötőanyagú szuszpenzióba mártják, majd az így bevont vi- 10 aszminták felületére szórási vagy fluidizáoiós módszerrel tűzálló szemcséket juttatnak, melyek beragadva a szuszpenzióba kemény kérget képeznék a viaszminták felületén. Ezt a műveletet a viaszminták alakjától és az öntésre kerülő fém 15 minőségétől és egyéb körülményektől függően többször megismétlik mindaddig, míg a héjforma kritikus helyein, így sarkain és -élein, kellő vastagságú lesz. Jól ismert jelenség, hogy a héjformák a sarkokon és éleken lényegesen véko- 20 nyahbak, mint a forma egyéb részén. A több rétegben felhordott szuszpenzió a viaszminták éleiről és sarkairól ugyanis lehúzódik. Ezért éppen ezeken a kritikus helyeken, ahol a viaszminta kiégetésekor és a fém öntésekor fellépő hősokk 25 következtében fellépő hatások is fokozottabban jelentkeznek, héjtörés keletkezhet. A héjtörés veszélyét még csak fokozza, hogy a kritikus helyeken, tehát sarkokon, még az egyenlőtlen tágulásból származó hatások is fellépnek, mivel 30 az egyes síkfelületek találkozásánál metszik egymást a hőokozta mozgások vektorai is. Ez a héjtörés veszélyét pedig még csak tovább fokozza. A sarkoknál elvékonyodott héjak a fém metallostatikus nyomását sem. bírják és emiatt a héj törésekor jelentős öntészeti selejt keletkezik. A fenti okok bármelyikéből kifolyólag bekövetkező héj törést héj rombolódásnak nevezik. A héjrombolódás kiküszöbölését, azaz a megfelelő héjszilárdság elérését mind ez ideig vastagabb, tehát több rétegben kialakított héjjal igyekeztek megvalósítani. Ezért az ismert technológiáknál a viaszmintára a bevonatokat egymást követően több rétegben viszik fel, hogy az egymást követő rétegek a sarkokon és éleken is megismétlődve erősítsék a kritikus helyeket. Ez a megoldás azonban igen gazdaságtalan, tekintettel arra, hogy éppen a sarkokon, tehát a legnagyobb igénybevételű helyen, alakul ki a legkisebb rétegvastagság, ami azt jelenti, hogy a sarkoknál, illetve kritikus helyeken biztosított megfelelő rétegvastagság esetén a héjforma többi részén a héjvastagság a szükséges többszöröse. Ez viszont jelentős anyagveszteséget és ezzel járó költségkihatást okoz és azon túlmenően a hűlési és deformációs veszélyek az egyenlőtlen rétegvastagság miatt jelentősek. A felsorolt hiányosságokon túlmenően talán a legkomolyabb problémát az okozza, hogy az 163188