163131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bárányhimlő elleni vakcína előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1971. IV. 27. (ME—1354) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970. IV. 28. (32.769) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163131 Nemzetközi oszt.: C 12 k 5/00; 7/00: 9/00 Feltalálók: HILLEMANN Maurice Ralph vegyész, Lafayette Hill, Pennsylvania, BUYNAK Eugene Bernard vegyész, North Wales, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Merck & Co., Inc. cég, Rahway, N. J., Amerikai Egyesült Államok Eljárás bárányhimlő elleni vakcina előállítására 1 A találmány bárányhimlővírus elleni vakcinára és ilyen vakcina előállítására vonatkozik. A találmány tárgya közelebbről élő gyengített bárányhimlővírust tartalmazó vakcina és eljárás ilyen vakcina előállítására bárányhimlővírusnak 5 szériaszerű szaporításával sejtszövettenyészetrendszerekben. A varicella vírus által okozott bárányhimlő igen elterjedt fertőző betegség, elsősorban gyermekkorban. A betegség tipikus tünete az, hogy 10 lázzal jár és gyors ütemben foltos bőrkiütések képződnek papulafázisökon és hólyagképződésen keresztül. A bárányhimlőből való felgyógyulás rendszerint utókövetkezmények, illetve szövődmények nélkül megy végbe, de a betegség még 15 enyhe formában is a beteg számára rendkívül kellemetlen, és a felszakadt hólyagok miatt sebhelyképződéshez vezethet. Bizonyos esetekben a betegség komolyabb lefolyású és elsődleges bárányhimlős tüdőgyulladás léphet fel gyerme- 20 kéknél vagy felnőtteknél. A bárányhimlős fertőzést olykor központi idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedések, mint akut remegéssel járó cerebrális ataxia és izomhipotónia kísérheti vagy követheti. Ritkábban a központi idegrendszer 25 komolyabb megbetegedése következik be, vérzés lép fel, ér körüli sejtinfiltrációval és a velőképzés megszűnésével kell számolni. A betegség okozhat neuritiszt és mielitiszt is. A bőr károsodása is komolyabb lefolyású lehet; vérzés lép 30 fel, ill. hagymaszerű vagy üszkös sebhelyek keletkeznek. A betegség megelőzése beoltassál kizárhatja a fellépő tünetekét, és jelen találmány tárgya ilyen célra alkalmas, biztonságosan alkalmazható, élő gyengített bárányhimlővírust tartalmazó vakcina előállítása. Az elmúlt években néhány kutató kísérletezett önkéntes betegek beoltásával, ezek a kísérletek azonban változó eredményre vezettek a védettségi állapot szempontjából, és számos eltérés volt tapasztalható a védőhatás intenzitására vonatkozóan. A beoltási kísérleteknél azonban kedvezőtlen hatások nem következtek be annak ellenére, hogy az önkéntes betegeken oltóanyagként teljesen virulens Vírust alkalmaztak, amelyet bárányhimlősömör megbetegedettek hólyagfolyadékából vettek. A bárányhimlővírus szaporítását különböző sejtszövettenyészet-rendszerek, mint pl. humán magzatburok, humán embrió kötőszöveti sejtek, HeLa sejtek és humán pajzsmirigy felhasználásával végezték, azonban általánosan elismert feltételezés szerint a sejtmentes csíraképes varicella vírus kizárólagos forrása a hólyagfolyadék. Caunt és munkatársai a Journal of Hygiene, [62, p. 413—426 (1964)] című szakfolyóiratban közölték a sejtmentes vírus izolálását emberi pajzsmirigyszövetekből, míg Brunell a Virology [31, p. 732—4 (1967)] című szakfolyóiratban le-163131