163096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerekké vulkanizálható keverékek hordozóanyagra való felvulkanizálásánál a tapadás közvetítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ipr^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. X. 23. (DE-734) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. X. 24. (P 19 53 624.4) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. I. 31. 163096 Nemzetközi osztályozás: C 08 c 11/32 Feltalálók: Dr. Junkermann Helmut vegyész, Frakfurt, Dr. Klötzer Erhard vegyész, Hanau, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Gold- und Silber-Scheideans­talt Vormals Roessler cég, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás elasztomerekké vulkanizálható keverékek hordozóanyagra való felvulkanizálásánál a tapadás közvetítésére 1 A találmány tárgya eljárás tapadás közvetítésére elasztomerekké vulkanizálható keverékek hordozó­anyagokra — így textiliákra és/vagy fémekre — való felvulkanizálásánál. A kaucsukból készülő és számottevő dinamikai 5 igénybevételnek kitett tárgyak, mint járműabron­csok, szállítószallagok és hajtószíjak szilárdságának fokozására általában textilanyagokat alkalmaznak kord vagy keresztszövésű szövetek alakjában. A kaucsuktárgyak ilyen betétekkel történő szilárdítása io esetén fontos, hogy a kaucsukréteg lehetőleg szilár­dan tapadjon a betétet képező textilanyagra, akár természetes szövet, akár poliészterekből vagy poli­amidokból álló műszálak kerülnek szilárdító textil­betétként alkalmazásra. 15 Ismeretes, hogy a textilszövetet ebből a célból kaucsuklátex és valamely fenol-formaldehid kon­denzációs termék (amelyben fenolként rendszerint rezorcin szerepel) segítségével preparálják. Az e célra alkalmazott gyanta-komponens egyrészt.a szi- 20 lárdító textilanyag funkcionális csoportjaival, másrészt az elasztomer anyagával lép reakcióba és így a gumirétegnek a szöveten való szilárd tapadá­sát segíti elő. Ha az elasztomert - akár természetes, akár 25 szintetikus kaucsukról van szó — a szokásos mó­don koromnak töltőanyagként való alkalmazásával szilárdítják és ehhez a keverékhez rezorcint, vala­mint formaldehidet szolgáltató anyagként hexame­tiléntetramint adnak, akkor a vulkanizálás folya- 30 mán bekövetkezik a gyantaképződés és ez a vulka­nizátumnak a — preparált vagy preparálatlan — textilanyaghoz való szilárd tapadását idézi elő. Az ilyenfajta összetett szerkezetű vulkanizátumokkal szemben a gyakorlatban támasztott megnövelt igé­nyek azonban megkívánják, hogy az elasztomer a lehető legnagyobb mértékben tapadjon a szövethez, hogy ezáltal erősebb dinamikai igénybevétel esetén se legyen a töltőanyagot tartalmazó gumi réteg és a textilszövet egymástól elválasztható. Egy ismert eljárás szerint a természetes vagy szintetikus kaucsukból készült keverékeknek a pre­parált vagy preparálatlan textilanyagokhoz való ta­padását fenolokból ül. aminőkből és gyantaképzés­re képes aldehidekből készült kondenzációs termé­kek tapadásfokozószerként való alkalmazása esetén oly módon javítják, hogy oly kaucsukkeveréket alkalmaznak, amelyekbe töltőanyagként 10-100 súlyrész aktív kovasavat (100 súlyrész kaucsukra számítva) visznek be egymagában vagy korommal kombinálva, mimellett aktív kovasavként akár a vízüvegből savval finom eloszlású amorf alakban lecsapott, akár termikus úton közvetlenül finom eloszlású por alakjában előállított, 30-400 m2 /g BET szerinti fajlagos felületű és 10-400 mikron átlagos primer-szemcsenagyságú kovasav alkalmaz­ható. Ezzel az eljárással, a gyantaképző komponen­seknek a textilanyag, a kaucsuk és a szilárdító töltőanyag funkcionális csoportjaival való reakciója 163096

Next

/
Oldalképek
Tartalom