163002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajok tárolókőzetből történő intenzív kitermelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 163002 Bejelentés napja: 1971. II. 13 (MA-2191) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975.1.31. Nemzetközi osztályozás: E 21 b 43/00 Bejelentés napja: 1971. II. 13 (MA-2191) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975.1.31. Ol TAI H 1pr^ SSZAGOS .ALMANY [IVATAl, I Bejelentés napja: 1971. II. 13 (MA-2191) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975.1.31. / Feltalálók: _ Dr. Lakatos István okleveles vegyész, Wagner Ottó okleveles vegyészmérnök és Dr. Zoltán Győző okL bányamérnök, Miskolc Tulajdonos: MTA Olajbányászati Kutató Laboratóriuma, Miskolc-Egyetemváros Eljárás kőolajok tárolókőzetből történő intenzív kitermelésére 1 A találmány eljárás kőolajok tárolókőzetből történő intenzív kitermelésére. Ismeretes, hogy a konvencionális olajkiszoritási eljárások - kiszorító fázisként vizet, vagy gázt alkalmazva - igen rossz hatásfokú kihozatalt érnek el. A kihozatali hatásfok átlagértéke még az igen fejlett kőolajiparral rendelkező országokban sem több mint 30-35 %, világviszonylatban ennél lényegesen kisebb. Mindez azt jelenti, hogy a felfedezett kezdeti kőolajkészlet 65-70 %-a, avagy ennél több, a termelés befejeztével az olajmezőn, kitermeletlen marad. Ma, amikor az eneriagazdálkodásban a súlypont a szénhidrogének felé tolódik, érthető az a törekvés, amely ezt a kihozatali százalékot megjavítani igyekszik. Ennek a törekvésnek az eredményeként számos kiszorítási eljárást dolgoztak ki, ezek azonban csak részletmegoldásnak tekinthetők, mert a kiszorítás hatásfokát vagy csak fizikai ké-' miai, vagy csak áramlástechnikai oldalról próbálják növelni. Az általában használt kiszorítási eljárások a következők: a) Vizelárasztással (külszini- és rétegvízzel) történő kiszorítás Nem használja ki a potenciális lehetőségeket, mert áramlási tulajdonságai kedvezőtlenek, - nagy a víz mobilitása és nem gyakorol kedvező hatást a határfelületi jelenségekre - nem csökkenti a határfelületi feszültséget és nem befolyásolja a nedvesítési viszonyokat. 10 15 20 b) Felületaktív anyagok vizes oldatával történő kiszorítás Előnyösebb ugyan a tiszta vizzel történő kiszorításnál, mert a határfelületi viszonyokat kedvezően befolyásolja, de megtartja a tiszta vizzel történő kiszorítás kedvezőtlen áramlástechnikai tulajdonságait, könnyen lép fel ujjasodás, vizáttörés, nagy olajmennyiségek fűződnek le és maradnak kitermeletlenül. c) Emulziókkal (viz az olajban vagy olaj a vízben) történő kiszorítás Áramlási tulajdonságai viszonylag kedvezőek, de a határfelületi viszonyokat nem befolyásolja kedvezően. Az áramlástani szempontból előnyös emulzió stabilitásának biztosítása telepviszonyok között nehéz, az emulzió előállítása költséges, az emulziós kiszorítás technológiája bonyolult (különböző átmeneti folyadékfázis alkalmazása szükséges) és az emulzió előállítása költséges berendezést igényel. d) Polimerek vizes oldatával történő kiszorítás Az áramlási sajátságok kedvezőek, de ezek nem párosulnak a határfelületi viszonyokra is előnyös tulajdonságokkal. Ennek az a következménye, hogy 25 a polimeres kiszorítással a kis pórusokban lévő olaj, amely kiteheti a tárolóban lévő kőolaj nagyobbik részét is, nem termelhető ki. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely az ismert eljárások hátrányait kiküszöböli és 30 viszonylag egyszerű eszközökkel lehetővé teszi az 163002