162999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid előállítására 1,2-diklóretán nyomás alatti csőkemencés hőbontásával

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. IX. 18. (MA—2019) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 162999 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 21/06 * Ml CK Feltalálók: Dr. Illés Vendel oki. vegyészmérnök, 50%, Veszprém, Csóka Imre oki. vegyészmérnök, 23%, Veszprém, Dr. Szepesy László oki. vegyészmérnök, 15%, Budapest, Dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök, 12%, Veszprém Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Eljárás vinilklorid előállítására 1,2-diklóterán nyomás alatti csőkemencés hőbontásávai A találmány tárgya eljárás minimális meny­nyiségű illékony és nem illékony szennyezést tartalmazó vinilklorid előállítására csőkemencé­ben, 1,2-diklóretán magas hőmérsékletű, nyo­más alatti hőbontásávai. 5 Ismeretes, hogy az 1,2-diklóretán katalitikus, vagy termikus dehidraklórozásával vinilklorid állítható elő. A katalitikus bontásnál hígító­anyagként egyesek metanolt, vagy vízgőzt ke­vernek a diklóretánhoz, katalizátorként pedig 10 különféle pl. alumínium-, titán-, tórium-, cir­kon-oxidofcat, vagy ezen fémek foszfátjait és borátjait használják j(FP 805 663, Br. P 363.000). Alkalmaznak katalizátorként aktív szenet is (DRP 585 973). Előnyösebb a diklóretán termikus 15 úton történő megbontása. A diklóretán hőbontását vinilklorid előállí­tása céljából 400—600 C° hőmérséklettartomány­ban, emelt (20—40 ata) nyomáson végzik. A re- 20 akcióelegy felmelegítési és az endoterm bom­lási reakció hőigényét megfelelően kialakított csőkemencében, közvetett hőátadással biztosít­ják (DBP 857 957). A nemkívánatos mellékre­akciók visszaszorítása céljából, egyszeri* átve- 25 zetés során az ipari eljárásokban 50—55% di­klóretán konverziót engednek meg (GBP 928 824). Nagylaboratóriumi csőreaktorban 400—600 C° hőmérséklet és 5—45 ata nyomástartományban 30 végzett hőbontási kísérleteink alapján megálla­pítottuk, hogy a diklóretán-4converzió növelésé­vel az elbomlott diklóretánra vonatkoztatott vi­nilkloridhozam (hasznos kitermelés) csökken, ugyanakkor nő a szennyező melléktermékek mennyisége. A vinilklorid kitermelés csökkené­sének elkerülése és a melléktermékek mennyi­ségének csökkentése céljából a diklóretán kon­verziót — egyszeri átvezetésikor — 50—60% között célszerű tartani. A melléktermékeket viselkedésük és a bon­tási, valamint az azt követő szétválasztási folya­mat gazdaságosságára gyakorolt hatásuk szem­pontjából két csoportra osztottuk: a) illékony, főleg gázhalmazállapotú mellék­termékek, amelyek a reaktor után kapcsolt só­sav-vinilklorid-diklóretán szétválasztó rendszer­be kerülnek és az egyes termákeket szennyezik; b) nem illékony melléktermékek (kátrány, koksz), amelyeknek jelentős része a bontócső­ben, valamint a hozzá kapcsolódó quench-rend­szerben rakódik le, és azok időszakos tisztítását teszi szükségessé. Az illékony melléktermékek minősége és mennyisége a tiszta termékek (vinilklorid és só­sav) előállításához szükséges mélyhőfokú desz­tilláló berendezések működését, valamint léte­sítési és üzemeltetési költségeit befolyásolja. Az illékony, főleg klórozott telítetlen szénhidrogé-162999

Next

/
Oldalképek
Tartalom