162996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta szénhidrogének kinyerésére

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VI. 04. (LE—592) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VI. 04. (WP 12 o/140 276) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. III. 31. 162996 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 7/00; 7/08; 7/10 Feltalálók: Dr. Wehner Klaus oki. vegyész, Leuna, Dr. Kisan Werner oki. vegyész, Halle-Neustadt, Dr. Esser Gerhard oki. vegyész, Leuna, Kunz Gerald oki. vegyész, Mersetaurg-Süd, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Leuna Werke „Walter Ulbricht",. Leuna, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás tiszta szénhidrogének kinyerésére A találmány tárgya eljárás tiszta szénhidrogének, elsősorban aromás szénhidrogének szénhidrogén-keverékekből, amelyeik paraffineket és ill. vagy nafténeket, valamint aromás szénhidrogéneket tartalmaznak, szelektív extr akció és ill. vagy extraktiv desztilláoió útján történő kinyerésére. A korszerű technika egyre növekvő igényét alacsony forráspontú aromás szénhidrogének iránt már nem tehet az eddig általánosan szokásos forrásból, a kőszénkátrányból fedezni. Ezért áttértek arra, hogy más ipari szénhidrogéntkeverékéket, amelyek ezeket az aromás anyagokat tartalmazzák, azok előállítására ugyancsak felhasználják. Ilyen ipari szénhidrogén-keverékek pl. a barnaszén lepárlásnál vagy hidrogénezésnél vagy természietes vagy szintetikus benzinek reformálásánál képződik. Az aromás szénhidrogéneknek a vegyipar szempontjából növekvő jelentősége mdatt a múltban számos eljárást fejlesztették' ki ilyen anyagok előállítására szerves vegyületek többkomponensű keverékeiből. A korábban előnyösen alkalmazott módszerek a finom-, ill. azeotrópos desztilláció, valamint a kristályosítási és adszorpciós módszerek mellett az utóbbi időben szelektív oldószerek alkalmazásával végrehajtott extrakeiós eljárások ipari méretben bevezetést nyertek. Figyelembevéve ezt a fejlődést nem meglepő, hogy aromás szénhidrogének elkülönítésére ilyen többkomponensű keverékekből számos oldószer ismeretes, amelyek vagy szelektivitásukkal, 5 vagy kapacitásukkal, az oldószernek a rafinátumfázisban való csekély oldhatóságával, nagy sűrűségükkel, kis viszkozitásukkal, nagy forráspontkülönbségükkel az elkülönítendő aromás szénhidrogénekkel szemben, nagy termikus, va-10 lamint kémiai állandóságukkal tűnnek ki. Alkalmas oldószerekként ismertek pl. a következők: Dietilénglikol [2 302 283 sz. USA szabadalom; H. W. Grote, Eng. Progr. 54, 43 o., (1958)]. Trietilénglikol Propilénkarbonát 1,1-dioxi-tetrafaidrotiof én [H. Voetter és W. C. G. Kosters, Erdöl u. Ko. 19, (4) 267 o.] N-metilpirrolidon [47 411 és 55104 sz. német szabadalmak; K. H. Eisenlohr, Proc. VI. Wld. Petr. Congr., Sect. IV, S. 25 o., (1963)]. Monometilfonmamid [DWP 13681 és 17802; K. Smeykal u. M. Köthnig, Ohem. Techn. 13, 403 o., (1961)]. Dimetilformaimid 30 Dimetilacetamid 15 20 25 162996