162990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegőben és más gázkeverékekben kis mennyiségben jelen levő mérgező összetevők szelektív kimutatására ionizációs kamra segítségével

MAGVAK NI-PKOZrAKSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI '•»ÍV \TAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XII. 18. (JU—229) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. XII. 19. (WP 42 1/136 781) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 162990 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/64 V. Feltalálók: Dr. Bothe Hans-Karl oki. fizikus, Leipzig, Dr. Adler Peter oki. fizikus, Leipzig, Dr. Flachowsky Johannes oki. kémikus, Leipzig, Dr. Niklas Paul oki. kémikus, Dessau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Kombinat Mess­und Regelungstechnik cég, Dessau, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés levegőben és más gázkeverékekben kis mennyiségben jelenlévő mérgező összetevők szelektív kimutatására ionizációs kamra segítségével A találmány tárgya, eljárás és berendezés a le­vegőben és más gázokban jelenlevő mérgező ösz­szetevök csekély mennyiségének folyamatos, sze­lektív, mennyiségi kimutatására ionizációs kam­ra segítségével. 5 Ismeretes, hogy az ionizációs áramot ionizációs kamrában az aerozolok erősen lecsökkentik, mi­vel ezek szabad elektronokat és molekula-iono­kat tartalmaznak, miáltal annak valószínűsége, hogy a különböző töltéshordozók rékombinálód- 10 nak — erősen megnő. Ezt a hatást már régóta sikerrel kihasználtak a füstgázokat ionizációs úton jelző szerkezet révéin, tűzesetek riasztásá­nál, mivel a füstgázok részben aerozolokból álla­nak. Olyan anyagok kimutatására, amelyek kez- 15 dettől fogva sem tekinthetők aerozoloknák, két­eljárás ismeretes, — melyek segítségével gázke­verékékben gáznyomokat ki lehet mutatni — mégpedig az, hogy a gázokat piralizis, hidrolízis, fény vagy kémiai úton való szétbontása folyamat 20 során olyan anyagokon vezetjük keresztül, ame­lyek valamely reagenssel helyben képződő, szusz­pendált igen finom részecskéket (aerozolt) alkot­nak. EmeDett a reagens egyik esetében mindig va- 25 lamilyen gáz (HCl, CH3COOH, NH 3 , Amin) míg a másik esetben ailkoholhálogenid bomlik szét termikus CuO kezelés útján, csőkemencében, s eközben a CuOl szublimátból aerozolok képződ­nek. 30 Az aerozolok jelenlétének jelzésére mindkét esetben egyszerű, hengeralakú ionizációs kamrá­kat alkalmazunk, amelyeikben a gázt, egy a-su­garakat kibocsátó rádiumos preparátummal io­nizáljuk. A rádióaktív preparátum az ionizációs kamra henger alakú külső elektródájának belső felületén foglal helyet. , A tiszta levegőben, ill. gázban a kimutatni kí­vánt komponensek hiányában a kamrában léte­sített ionizációs áramot vagy egy második ioni­zációs kamrával — amely állandóan tiszta gázzal van töltve, — vagy elektronikus áramkörrel kompenzáljuk. Két gázalakú összetevő reakcióján keresztül, kémiai úton létrehozott aeroszolok hajlamosak arra, hogy gyorsan koagulálódnak, úgyhogy az először említett eljárásnál a reagens anyagok keveredése közvetlenül az ionizációs kamra előtt, vagy benn a kamrában megy végbe, ezzel a ké­szülék jelzőiszerkezetében zavar keletkezik, ha a pelyhesedő aerozol az elektródákra és a rádió­aktív sugárzás-forrásra leülepszik. Ezenkívül ia jelzőszerkezet érzékenysége nagy mértékben függ a gázkeverék áramlási sebessé­gétől is. Ezen utóbb említett eljárás halogéntartalmú anyagokra korlátozódik. A rádiumnak, mint su­gárforrásnak alkalmazása is kedvezőtlen, mivel a megkívánt a-sugárzás mellett még y-sugár-162990

Next

/
Oldalképek
Tartalom