162989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kationcserélő előállíótására

VI AG YAK MifKOZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 06. Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1975. II. 28. (11—50) 162989 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 31/16 ^"•— Feltalálók: Vladimir Petrovich Podvyazny vegyész, Julia Konstantinovna Podvyaznaya vegyész, Krasnoyarsk, Szovjetunió Tulajdonos: Institut Fiziki Sibirskoe Otdelenie Akademii Nauk SSSR, Krasnoyarsk, Szovjetunió Eljárás kationcserélő előállítására í A találmány tárgya eljárás olyan kationcseré­lő előállítására, amelyek különböző kationcseré­lő eljárásban és egyes más szorpciós eljárások­ban többek között a szerves és szervetlen katio­nok elválasztásánál, víz lágyításnál, szennyvizek 5 tisztításánál stb. használhatók. Az 1 003 740 számú francia szabadalmi leírás­ból ismeretessé vált pl. eljárás kaitioncserélők előállítására különböző minőségű kőszenek, ezek 10 között csekély mértékben átalakult vitrites hu­musz-4cőszén kémiai módosításával, vagyis szul­furálásával. Az ismert eljárások hátránya az, hogy az elő- 15 állított kationcserélőknek egyforma tulajdonsá­guk van. A kiindulóanyagként használt szén összetételétől és a nyersanyagban levő különbö­ző ionos (karboxil-, fenol-) és más funkciós cso­portok (karbonil-, észter-csoportok) jelenlététől 20 függetlenül a szulfurálásnál csak erősen savas szulfonsav-csoportokat tartalmazó szulfo-ka­tioncserélőfc állíthatók elő, amelyek az egyik vagy másik kationnal szemben nem kielégítő szelektivitást mutatnak. A szulfonsav-csopoirto- 25 kat tartalmazó kationcserélő kis affinitása a hid­rogénion iránt viszonylag nagy savfogyasztás­hoz vezet, ha az adszorbeált kationokat a ka­tioncserélőről eltávolítani kívánják deszorpció útján. 30 A.találmány célja az említett hátrányok kikü­szöbölése. A találmány kidolgozásánál azt tekintettük alapvető feladatnak, hogy a kevéssé átalakult vitrites humusz-kőszén kémiai úton történő mó­dosításának kivitelezését és módszerét kation­cserélők előállításánál megváltoztassuk. A kitűzött feladatot a talámány szerint úgy ol­dottuk meg, hogy a kőszenet halogénmetilezés­sel és fosztortrikloriddal végzett foszforilezés­sel kémiai módosításnak vetjük alá, majd a fosz­forilezett terméket hidrolizáljuk. Ilyen jellegű módosítás esetén új ionos (foszfo­nium- és foszfin-tartalmú) csoportok bevezetése inem vezet a kiindulási anyagként használt szén­ben levő funkciós csoportok (karboxil-, fenol­csoport) ionos tulajdonságainak visszaszorításá­hoz. A kis mértékben átalakult kiindulási kő­szénben levő funkciós csoportok kapcsolata az újonnan bevezetett, nem erős savtartalmú ionos csoportokkal az előállított kationcserélőnek egyik vagy másik kationnal szemben szelektív adszorp­cióképességet biztosít. Így pl. az előállított katipncserélő nagy sze­lektivitást mutat színesfémekkel (réz, nikkel, ko­balt, cink) szemben alkáli- és alkáliföldfém ka­tionok jelenlétében. A nikkel és nátrium elvá­lasztási tényező a nátriumon hússzoros fölösle­ge esetén 70—100, a nikkel viszonylag kisebb aránya esetén (0,001-nél kisebb), az elválasztási 162989

Next

/
Oldalképek
Tartalom