162854. lajstromszámú szabadalom • Ipari ionszelektív mérőelektríd

MAGYAR NRPKOZTARSAI SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 162854 —k-. B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: r: At*-; 1 B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. G 01 n 27/03 B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. 1 ORSZÁGOS 'ALALMAOT HIVATAL B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. - . Feltalálók: Dr. Pungor Ernő oki. vegyész, 25%, Dr. Havas Jenő oki. vegyész, 17%, Doktor Elek mérnök, 17%, Juhász Béla oki. elektromérnök, 16%, Patkó Márton oki. vegyészmérnök, 15%, Szepesváry Tamásné oki. gyógyszerész, 10%, Budapest Tulajdonos: RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó KTSZ, Budapest Ipari ionszelektív mérőelektród A bejelentés tárgya mozaiikszerkezetű, kon­tinuus átmenettel rétegesen felépített, folyama­tosan impregnált ipari ionszelektív mérőelekt­ród. Az ipari folyamatok szabályozása és ellen­őrzése az oldatokban jelenlevő komponensek koncentrációjának és aktivitásának szelektív meghatározását, vagy folyamatos ellenőrzését igényli. Pl.: vízgazdálkodási és közegészségügyi szempontból igen fontos feladat az ipari szenny­vizek cianid- és szulfid (kérmidrogén)-tartalmá­nak stb. gyors mérése, valamint a komponen­seket hatástalanító technológiai folyamatok gyors szabályozása. Az ismert méroelektródok az otaatokbán je­lenlevő komponensek gyors mérését ipari körül­mények között nem elégítik 3d maradéktalanul. A szakirodalomból ismert korszerű elektród­megoldások közül példaként megemlítjük a Pungor és munkatársai (Magy. Szab. 152 106 lsz. 1966) által kidolgozott szilikongumi alapú, hete­rogén felépítésű szelektív membránelektródokat, ill. az Orion (Orion Research Inch., Bulletins 94—09, 94—17, 94—35, 94—53, 94—16, 11 Blackstone Street, Cambridge, Mass.) által for­galomba hozott egykristály membránelektródo­kat. A fenti megoldások hátrányai a követke­zők: az alkalmazott gumimembránok sérüléke-10 nyék, mert mechanikai hatásokkal szemben az ellenállóképességük nem kielégítő. A gumi vivő­fázis úgy a nemvizes közegben, mint a vizes­lúgos oldatokban tartós használat esetén ké­miailag nem ellenálló, hidrolízis következtében roncsolódik és ez végül a membrán széteséséhez vezet. További hátrány, hogy a membránelekt­ródok belső ellenállása túl nagy (10—100 Mohm feletti érték). Ismeretes, hogy az egykristály membránelekt­ródok előállítása nagyon költséges és ugyan­akkor ezek belső ellenállása túl nagy, 1—10 Mohm körüli érték. Ezek további hátránya az, 15 hogy hirtelen bekövetkező hőmérsékletváltozá­sok hatására könnyen megsérülnek, elrepednek. Egy másik hátrány az, hogy az egykristály membrán és az elektródtest közötti érintkező­felület mentén kapilláris zavarás (capillary res-20 ponse) léphet fel, ami emlékezés-jelenségekhez vezethet, vagy szélső esetben a potenciál-lg ion­aktivitás függvényének iránytangensét változ­tatja meg. A heterogén gumimembránelektródok és az egykristályos membránelektródok alkal-25 mazása esetén az elektródpotenciál-lg a (a: ion­aktivitás) függvény a kis koncentrációk tarto­mányában nem lineáris, amiből az következik, hogy az elektródok érzékenysége ebben a tarto­mányban nagy mértékben csökken [lásd: G. A. 30 Rechnitz, M. R. Kresz, Anal. Chem. 38. (12). 162854

Next

/
Oldalképek
Tartalom