162817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú takarmány előállítására a baromfi bélsárból

MAGTÁR SZABADALMI 162817 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jjfek Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/22 ^P Bejelentés napja: 1971. X. 07. (KE—900) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. J Feltalálók: Dr. Duduk Vendel állatorvos, 35%, Dósa Jenő agrármérnök, 17%, Keszt­hely, Fülöp, László agrármérnök, 15%, Beled, Dr. Vincze László agrár­mérnök, 10%, Szebényi Gyula agrármérnök, 8%, Dr. Mitterstiller József agrármérnök, 5%, Keszthely, Völgyesi János agrármérnök, 5%, Dr. Janzsó József főállatorvos, 5%, öreglak Tulajdonos: Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete, Keszthely Eljárás fehérjetartalmú takarmány előállítására a baromfi bélsárból A találmány tárgya eljárás fehérjetartalmú takarmány előállítására főként kérődzők és sertés számára a baromfi bélsárból, ketreces, vagy mélyalmos baromfi-tartási rendszerben, a bélsár fehérjetartalmának a baromfi bélcsator- 5 nájában való fokozásával, a bélsár szárításával és szokásos takarmány-adalékok hozzákeveré­sével. A szarvasmarha- és sertés-takarmány fehér- 10 jebázisát eddig a leggazdaságosabban a szántó­földi növénytermesztés, a halászat, az állati fehérjefeldolgozó üzemek, valamint az alga- és gombatermesztés területén lehetett növelni. Az utóbbi időben a takarmánybázis növelése 15 érdekében az iparban is mind több fehérjeelő­állítást szolgáló eljárást dolgoztak ki, ilyen az aminosavak gyártása, a takarmányélesztő elő­állítása, a fehérjeszintézis kőolajbaktériumok­kal. Az előállítót termékek azonban a nagy be- 20 ruházasd költségek miatt a mezőgazdasági ter­mesztéshez viszonyítva drágák. Mindezeket figyelembe véve olcsóbb takar­mányfehérje szintézis lehetőségeit kutatták, közvetlenül az állattenyésztésben is. Módszert 25 dolgoztak ki karbamidból, ammónium sókból a bendő mikroorganizmusai segítségével való fe­hérje előállítására. A karbamidnak takarmány­adalékként való felhasználása azonban a ben­dőben felszabaduló ammónia következtében, 30 számos ovórendszabály betartását igényli. A karbamid alkalmazhatóságát elősegíti az egyéb­ként a szarvasmarha és a sertés esetében az étvágyat és a tápérték kihasználását fokozó 3.8-piridaz-indiollal, vagy ennek organotrop sóival való keverés, mert csökkenti a karbamid­mérgezés veszélyét (153 750. és 158 670. lajst­romszámú magyar szabadalmi leírások). Ez a hatás azonban baromfi esetében nem mutatko­zik. Á szarvasmarha és a sertés takarmánybázisá­nak növelésére ismert a' baromfi fehérjetar­talmú bélsarának felhasználása. Ennek feldol­gozására számos eljárást dolgoztak ki, amelyek lényegében négy csoportba sorolhatók. A baromfi bélsarat önmagában, vagy alomv­mai keverve tárolják, szárítják és a terméket kérődzőkkel, sertésekkel, baromfival a takar­mánykeverékükhöz 10—15%-os mértékben el­keverve etetik (Southwell—Hale—McCormik: Georgia Agricultural Experimental Station. Mineorgraph Series, N. S. 55., 1958.). Az így kezelt baromfi bélsár fehérjetartalma azonban az anaerob rothasztó baktériumok el­szaporodása és a vizes közegben bekövetkező autolízis következtében a tárolási időtől füg­gően csökken. A fehérjeveszteség mellett a ke­letkezett bomlástermékek (putresem, kadaverin stb.) a készítményt elfogyasztó állatok toxikó-162817

Next

/
Oldalképek
Tartalom