162798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakos vas- és fémöntvények gyártására könnyen űríthető vízüveges kötésű homoformák és magok alkalmazásával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. I. 26. (GE—904) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162798 Nemzetközi osztályozás: B 22 c 1/02, 1/18, 1/26 Feltaláló: Kovács Lajos oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás alakos vas- és fémöntvények gyártására könnyen üríthető vízüveges kötésű homokformák és magok alkalmazásával A találmány olyan 'eljárásra és vízüveges formázókeverékre vonatkozik, amely öntés után könnyű kiürítést, jó lazíthatóságot biz­tosít. A homokformázássial történő öntvénygyártás 8 munkaráfordításának jelentős részét emészti fel a formázó keverékek fellazítása és kiürítése. Különösen nehéz feladat ez vízüveges homok­keverékek esetében, amelyek rendszerint ne­hezebben üríthetők, ,mint az egyéb kötőanyagot 10 tartalmazó homokfonmák. Ez a körülmény an­nál hátrányosabb, minthogy a vízüveges for­mázás és magkészítés,- különösen* a vízüveg­szénsavas eljárás az utóbbi évtizedekben nagy­mértékben elterjedt az eljárásból származó mű­szaki és gazdasági előnyök folytán. 15 Fentieknek megfelelően számos kísérlet tör­tént olyan vízüveges formázó keverékek előál­lítására,-melyeik megfelelő lazítóanyagok adago- 20 lása révén jól üríthető tulajdonságokat nyer­nek, könnyen fellazíthatok. Általános tapasz­talat volt azonban, az ismert lazítóanyagok adagolásánál, hogy azok alkalmazása esetén az üríthetőség ugyan' javult, de rosszabbodás kö- 25 vetkezett be a vízüveges forma vagy mag egyéb tulajdonságaiban, ami kérdésessé tette alkal­mazásuk előnyösségét. Kiterjedten használnak a hazai gyakorlatban is a vízüveges formázóanyagok üríthetőségének 30 megjavítására szerves adalékanyagokat (ilyenek például: szurok, szénpor, kátrány, keményítő, faliszt, tőzegliszt, melasz, lenolaj, stb.). Vala­mennyi szervres adalékanyag azonos módon fejti ki a visszamaradó szilárdságot csökkentő hatását: a 200—400 °C hőmérséklet tartomány­ban — elegendő oxigén jelenlétében — elég­nek és az így keletkező égéstermékek megbont­ják a kvarchomok szemcséket körülvevő víz­üveg hártyákat. A mag- vagy formarészek hő­mérsékletének emelkedésekor azonban az elő­zőleg már többé-dcevésbé szétroncsolt szilikát­hártyák ismét összeolvadnak, a mag- vagy for­marészek „összesülnek", tehát a szerves adalék­anyagok adagolása ellenére a vízüveges for­mázó keverek úgy viselkedik, mintha nem is volna benne lazító adalékanyag. Más eljárársoknál szervetlen anyagok vagy vegyes adalék anyagok alkalmazásával próbál­koztak, dé valaimennyi eljárásnál a lazítható­ság javítása mellett hátrányos kísérő hatások jelentkeztek. Így az egyik eljárásnál a lazító hatás magasabb hőmérsékletű zónák felé elto­lódott, de ugyanakkor az alacsonyabb hőmér­sékleti zónákban nem jelentkezett, vagy a lazító hatás hőmérsékleti tartománya hátrányosan be­szűkült. Más eljárásoknál a kiiinduló szilárdság jelentős mértékben csökkent vagy az öntvény felülete megengedhetetlen mértékben romlott, stb. 162798 Jf

Next

/
Oldalképek
Tartalom