162757. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázelosztás javítására fluidizációs rendszereknél

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IX. 09. (Cl—1029) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162757 Nemzetközi osztályozás: B 01 g 9/18 Feltaláló: Kováts Ferenc gépészmérnök Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára RÍ, Budapest Berendezés gázelosztás javítására fluidizációs rendszereknél Ismeretes, hogy főleg szilárd-gáz rendszerek közötti jobb érintkezés biztosítása céljából a vegyi-, és rokoniparokban elterjedten alkalmazzák a fluidizációs eljárást és berendezéseket, továbbiakban rendszereket. 5 Ezen eljárás (és berendezések) lényeges tulajdonsága, hogy a szemcsés szilárd anyagot gáz (többnyire levegő) árammal (befúvással) fellazítja és intenzíven keveri. Az eljárást megvalósító berendezésben tehát a sebesség az un. első kri- 10 tikus sebességnél nagyobb (elegendően nagy ahhoz, hogy a szemcséket nyugalmi állapotukból kimozdítsa és lebegésben illetve mozgásban tartsa), az un. második kritikus sebességinél viszont kisebb (nem elég nagy ahhoz, hogy a szem- is cséket magával ragadja és pneumatikus szállítást eredményezzen). A szilárd szemcséknek a gázáram hatására bekövetkező mozgása ideális esetben tökéletes ke- 20 veredést biztosít, ezenfelül a fázisok határfelülete a nyugalomban levő felszín helyett a részecskék felületeinek összege lesz, ami a végrehajtandó műveletek illetve folyamatok szempontjából előnyös. 25 Döntő fontosságú tehát a levegő eloszlatásának a módja. Fluidizációs készülékeknél ezt a feladatot a feldolgozandó anyagot tartó, adott méretű nyílásokkal ellátott szerkezet (lyukgatott lemez, szitaszövet, porózus kerámia vagy más 30 hasonló) továbbiakban: rács látja el, melynek nyílásain jut a gáz a halmazba. A nyílások mérete természetesen nem lehet nagyobb a szilárd anyag szemcséjének legkisebb átmérőjénél, mivel a levegő áramlásának megszüntetésekor áthullana. Az ideális fluid állapot azonban csak azonos alakú és méretű, egymással össze nem tapadó és kölcsönhatásba nem lépő szemcsékből álló halmazban valósulhatna meg. Reális fluid rendszerekben éppen e tényezők hiánya miatt a levegő a rácsból a halmazba jutva az anyagszemcsék összetapadása, egyenetlen méreteloszlása miatt egy-két kitüntetett helyen a halmazon áttör, „krátereket" „csatornákat" képez. A gáz döntő többsége a halmazban kialakuló csatornákon (krátereken) távozik, ami a hő-, és anyagátadás szempontjából egyaránt káros. Ezért e berendezéseket rendszerint az üzemidő alatt egyszer vagy többször kinyitják és a töltetet kézzel átkeverve a csatornákat elsimítják, ami a folyamat idő és munkaigényét növeli. E káros jelenség csökkentésére alkalmaznak különféle mechanikusan mozgatott keverő, törő szerkezeteket is, ezek azonban tixotrop vagy porszerű vagy pedig tapadós anyagok feldolgozására alkalmatlanok, mivel az anyagot a rács lyukaiba kenve a levegő át jutását megnehezítik illetve megszüntetik, vagy nagy energia felvé-162757