162756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dimetoxi-benzoesav előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG «$r^ OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VIII. 10. Közzététel napja: 1972. XI. 28. (Cl—1021) Megjelent: 1974. XII. 31. 162756 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 65/08 Feltalálók: Öz Ferenc, vegyésztechnikus, Budapest, 40%, Kis-Tamás Attila, vegyészmérnök, Pilisvörösvár, 20%, Visztável Zoltánné, vegyésztechnikus, tPiliscsaba, 20%, Lukács Béla, vegyésztechnikus, Budapest, 20%. Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás 2,6-dimetoxi-benzoesav előállítására Találmányunk a cím szerinti értékes gyógyá­szati alapanyag előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a 2,6-dimetoxi-benzoesav a gyógyászatban felhasználható hasznos alap­anyag, mely pl. savkloriddá történő átalakítás után 6-amino-penicillánsawal történő reagálta­tással 6-(2,6-dimetoxi-benzoil)-amido-penicillán­sawá (Methicillin néven ismert f élszintetikus­penicillin-jszármazék) alakítható. A 2,6-dimetoxi-benzoesav ismert előállítási el­járása szerint a következőképpen járnak el [J. Chem. Soc. I (1962) 1453]. A rezorcin valamely monoalkálifémsóját atmoszférikus nyomáson széndioxiddal reagáltatják (Kolbe-reakció),, majd a kapott alkálifémsót metilezik. A metilezés után 2,6-dimetoxi-benzoesav-metilészterből és 2,4-dimetoxi-benzoesav-metilésziterből álló keve­réket kapnak. Az észtereket eltérő hidrolízis-se­bességük alapján választják szét. A keveréket előbb híg nátriumhidroxid-oldattal alacsony hő­mérsékleten kezelik, mikoris a 2,6 dimetoxi-ben­zoesav-metilészter nem lép reakcióba, míg a melléktermékként keletkezett 2,4-dimetoxi-ben­zoesav-metilészter nátrium-2,4-dimetoxi-ben­zoáttá alakul és a változatlan 2,6-dimetoxi-ben­zoesav-metilésztertől elválasztható. A 2,6-di­metoxi-benzoesav-metilésiztert ezután nátrium­hidroxid-oldattal magasabb hőmérsékleten rea­gáltatják, majd a képződő nátrium-2,6-dimetoxi-10 15 20 25 30 -benzoátot sósavas savanyítással a szabad sav­vá alakítják. Az ismert eljárás hátránya, hogy a Kolbe­reakciót követő metilezés során a kívánt 2,6-di­metoxi-benzoesav-metilészter mellett jelentős mennyiségben 2,4-dimetoxi-benzoesav-metilész­ter is keletkezik, melynek eltávolítása egyrész­ről külön reakciólépést igényel, másrészről a ki­termelést rontja. Azt találtuk, hogy 2,6-dimetoxi-benzoesav a szennyező melléktermék képződésének kiküszö­bölése mellett jó kitermeléssel állítható elő re­zorcin Kolbe-reakciónak történő alávetése, a ka­pott termék metilezése, majd a képződő 2,6-di­metoxi-benzoesav-metilészter hidrolízise útján azzal jellemezve, hogy rezorcin és 1 mól rezor­cinra számítva legalább két mólekvivalens al­kálifémet tartalmazó bázisos jellegű alkálifém­vegyület keverékét 2—10 atmoszféra nyomáson széndioxiddal reagáltatjuk, a kaipott terméket önmagában ismert módon metilezzük, majd a kapott 2,6-dimei toxi-bemoesav-metilésztert ön­magában ismert módon 2,6-dimetoxi-benzoesav­vá hidrolizáljuk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy amennyiben a rezorcin és széndioxid reagáltatá­sát rezorcin-dialkálifémsó felhasználásával és nagyobb nyomáson, előnyösen 2—10 atmoseféi; ra nyomáson dimetilformamidban végezzük el, a szennyező 2,4-dihidroxi-benzoesav-alkálifém-162756

Next

/
Oldalképek
Tartalom