162746. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés aszinkronmotoros kaszkádhajtás fordulatszámának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 16. (BU—555) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162746 Nemzetközi osztályozás; H 02 p 7/78 Feltalálók: Dr. Halász Sándor villamosmérnök, 40%, Horváth Miklós villamosmérnök, 30%, Csörgits Ferenc villamosmérnök, 10%, Hunyár Mátyás villamosmérnök, 10%, Schmidt István villamosmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Kapcsolási elrendezés aszinkronmotoros kaszkádhajtás fordulatszámának növelésére 10 A találmány aszinkronmotoros kaszkádhajtás fordulatszámának növelésére való kapcsolási elrendezés. Ilyen fordulatszámnövelő kapcsolási elrendezések már ismeretesek. Jellegzetességük, hogy váltakozó áramú hálózatba visszatáplált áramot érzékelő áramérzékelőjük, korlátozó áramkörük, ennek egyik bemenetére csatlakoztatott összegező áramkörük és az aszinkronmotoros kaszkádhajtás vezérelt áramirányítójának szabályozására a korlátozó áramkör másik bemenetére csatlakoztatott szabályozójuk valamint a korlátozó áramkör kimenetéhez csatlakoztatott gyújtóegységük van, amelynek kimenete a vezérelt 15 áraimiirányítára csatlakoztatható. Mint ismeretes, kaszkádhajtásoknál a csúszógyűrű és a váltakozó áramú hálózat közé iktatott egységek veszteségei miatt a névleges terhelés esetén elérhető maximális fordulatszám körülbelül 7^-10 százalékkal kisebb, mint a csúszógyűrűk közvetlen rövidrezárásakor. Ez a jelenség azért káros, mert a fordulatszám csökkenése miatt kisebb lesz a kaszkádhajtás termelékenysége. Ezt új hajtások tervezésekor részben ki lehetett egyenlíteni azzal, hogy a hajtott berendezés és az aszinkronmotor tengelye közé a fordulatszámcsökkenést kompenzáló fogaskerékáttételt iktatnak, vagy kisebb név- 30 20 25 leges fordulatszámú munkagépet ' választanak. Azonban mindkét megoldás esetén viszonylag nagyobb névleges teljesítményű aszinkronmotorra van szükség. Már meglévő kaszkádhájtások rekonstrukciója esetén viszont a termelékenység csökkenésével feltétlenül számolni kell. A vezérelt áramirányítós kaszkádbajtásoíknál, ahol a motor csúszógyűrűiről levett feszültséget egyenirányítják, majd az egyenáramú energiát — esetleg illesztő transzformátor közbeiktatásával — váltakozó áramú hálózatba táplálják, általában úgy járnak el, hogy a gyújtáskésleltetés alsó határát az inverterüzemű tartomány (90°—180°) kezdete (90°) helyett az egyenirányító üzemű tartományban (0°—90°) 90°-nál valamivel kisebb gyújtáskésleltetésre állítják be. Ekkor ugyanis az aszinkronmotor csúszógyűrűi és a váltakozó áramú hálózat közé iktatott egységek veszteségeit nem a motor, hanem közvetlenül a váltakozó áramú hálózat fedezi, az említett fordulatszámcsökkenés tehát jórészt kiegyenlíthető. E megoldásnak viszont az a hátránya, hogy változó nagyságú terhelés esetén a kiegyenlítés nem mindig optimális. Nagyobb terheléseknél ugyanis a motor fordulatszámát a gyújtásszög további csökkentésével még növelni lehetne, kisebb terheléseknél viszont a gyúrjtáslszöget növelni kellene, nehogy elkerülhető (wattos és meddő) veszteségek lépjenek föl. Iß2746,