162719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroxifenilecetsav előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. VIII. 17. (BA-2628 Elsőbbsége Német Szövetségi Köztársaság, 1970. VIII. 17. (P 20 40 643.3) Közzététel napja 1972. XI. 28. Megjelent 1975. 111.25. 162719 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 65/02 feltaláló dr. Oediger Hermann vegyész. Köln. dr. Braden Rudolf vegyész. Odenthal-Scheuren. Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos' Bayer AG., Leverkusen-Bayerwerk, Német Szövetségi Köztársaság. Eljárás 2- hidroxi-fenilecetsav előállítására 1 A találmány tárgya új. kémiai szempontból specifikus eljárás az ismert 2-hidroxi-fenilecetsav előállítására, amely epehajtó hatású gyógyszer szintézisénél értékes közbenső termékként alkalmazható. Ismeretes az. hogy pl. a 2-hidroxi-fenilecetsav előállítása 5 céljából 2-metoxi-acetofenont a Willgeroth-Kindler-reakcióval 2-metoxi-fenilecetsawá alakítanak át, majd abból hidrogén­bromiddal történő forralással a 2-hidroxi-fenilecetsavat el­készítik. (J. Org. Chem. 11. (1946) 798; J. Sei. Ind. Research (India) 21 b (1962) 284; Am.Soc. 70. (1948) 1939.) Ez az 10 eljárás sem hozam szempontjából, sem a Willgeroth-Kindler­-reakciónál képződő kéntartalmú melléktermékek miatt nem előnyös, továbbá a hidrogénbromid felhasználása miatt sem hajtható végre gazdaságosan. Ismeretes továbbá nitrofenilecctsavaknak aminofenil- 15 ecetsavakká történő redukciója, amelyekből diazotálással és forralással a megfelelő hidroxi-ienilecetsavakat állítják elő. (J. Chem. Soc. London, 1948. 150). Ennek az eljárásnak - a kiindulóanyagot leszámítva - az a hátránya, hogy több lépésben folytatható le, emiatt műszaki szempontból alá- 20 rendelt jelentőségű. Azt találtuk, hogy a 2-hidroxi-fenilecetsav egyszerű módon és magas hozammal előállítható, ha valamely 2-halo­gén-fenilecetsavat - ahol a halogén, fluor-, klór-, bróm-atom, előnyösen klór- és bróm-atom lehet, - alkálifém- 25 hidroxidokkal, pl. nátrium- vagy káliumhidroxiddal kb. 150 C° és 300 Cr ' közötti megemelt hőmérsékleten, előnyösen 200 C" és 270 O" között nyomás alatt valamely rézsóból és fémrézből és olyan rézvegyületekből álló kombináció jelen­létében reagáltatunk, amely a reakció közben az előbbi 30 kombinációból képződhet. Különösen alkalmas az eljárás ortohidroxi-fenilecetsav előállítására. Ismeretessé vált az, hogy 1,5-diklórnaftalin nátrium­hidroxiddal és rézporral nyomás alatt és megemelt hő­mérsékleten l-hidroxi-5-klórnaftalinná alakítható át. (J.Gen- 35 162719 .Chem. UdSSR 30. (1960) 2794). A találmány szerinti eljárás lel oly tatására azonban az itt alkalmazott eljárási módszer alkalmatlan. Másrészt ismeretes az is, hogy 3-jód-4-hidroxh5-metoxi-benzaldehid 4 n nátriumhidroxiddal é< nagyobb mennyiségű rézszulfáttal 105 C°-on 3,4-dihidroxi­-5-metoxi-benzaldehiddé alakítható át. (Canad. J. Chem. Bd. 40. (1962), 2175). Az utóbbi eljárásmód, amely a találmány szerinti eljárással ellentétben nem katalitikus mennyiségű rézszulfáttal megy végbe, halogén-fenüecetsavaknál nem vezet eredményre. Ismeretes továbbá, hogy halogén-benzol-vegyületek alkáli­lúgokkal nyomás alatti elszappanosítással a megfelelő hid­roxi-benzol-vegyületekké alakíthatók át. így pl. klórbenzol nyomás alatti elszappanosítással nátriumhidroxid jelenlétében 200 C° feletti hőmérsékleten fenollá alakul át. (UUmanns Encyklopadie der techn. Chemie 3. Auflage, Bd. 13. 430). Ha azonban a nyomás alatti elszappanosítási módszert pl. 2-klór-fenilecetsav kiindulásianyag esetén alkalmazzuk, akkor a kiindulási vegyület dekarboxileződésével egyidejűleg a kívánt 2-hidroxi-fenilecetsav dekarboxileződése is bekövetkezik, emiatt a hozam a legjobb esetben sem emel­kedik az elméleti hozam 45%-a fölé. Meglepő módon azonban a kívánt végtermék nagy tisz­taságban és nagyon jó hozammal előállítható, ha a reakciót fémréz és rezsó illetve olyan rézvegyületek jelenlétében végezzük, amelyek reakció közben az említett rézkomponen­sekből képződnek. Fémréz vagy rézsók önmagukban nem biztosítják a kombinációval elérhető kitűnő reakció­eredményt Ha a kiindulóanyagként pl. 2-klórfeniI-ecetsavat haszná­lunk, akkor a reakciófolyamatot az A reakcióvázlattal szemlél­tethetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom