162699. lajstromszámú szabadalom • Anaerob rothasztó, illetve ipari fermentor vagy fázisszétválasztó berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja; 1970. IX. 28. (VI-757) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent 1975. III. 7. 162699 Nemzetközi osztályozás: C 02 1/02 C 02 3/00 ' I i! ^ Feltaláló: dr. Hankó Zoltán oki. mérnök, 70%, Juhász Endre oki. mérnök 15%, Kőrösmezey László oki. mérnök 15%, Budapest. Tulajdonos: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 70%, Mélyépítési Tervező Vállalat, 15%, Vízügyi Tervező Vállalat 15%, Budapest. Anaerob rothasztó, illetve ipari fermentor vagy fázisszétválasztó berendezés 1 A találmány tárgya anaerob rothasztó illetve ipari fermentor vagy ülepítő berendezés, mely kedvezőbb hidraulikai és technológiai kialakítással, amely medencéből és ahhoz csatlakozóan elrendezett forrás(ok)ból, valamint nyelő(k)ből áll. A szennyvíztisztító telepeken jelentős technológiai szerepet betöltő „műveleti egység" az anaerob rothasztó berendezés, illetve ipari fermentor. Feladata a folyamatosan vagy szakaszosan érkező szennyvíz-iszap szerves anyagainak kirothasztása abból a célból, hogy a fázis-szétválasztás (utórothasztás) után a viszonylag iszapmentes víz és a nagy koncentrációjú, már nem rothadóképes iszap külön-külön elvezethető legyen. A fenti cél elérését szolgáló műtárgyakban lezajló technológiaifolyamatot alkalmasan megválasztott hidraulikai feltételekkel javítani és gyorsítani lehet, ugyanakkor kedvezőtlen hidraulikai (áramlástani) körülmények a folyamat lelassulása mellett üzemzavarok előidézőivé válhatnak. Kedvező hidraulikai, azaz áramlástani viszonyok és feltételek biztosítása esetén a zavarmentes üzemmenet elérése mellett a létesítmény térfogata és ezzel együtt a beruházási költségek is csökkenthetők. Ugyanakkor a kedvező hidraulikai kialakítás az üzemköltségek alakulására is pozitív hatást gyakorol, mert egyrészt csökken a keringtetési és felfűtési energiaigény, másrészt növekszik a gáztermelés. A technológiai folyamat szempontjából nézve azok az áramlási feltételek a kedvezőek, amelyeknél intenzív keveredés játszódik le mind a nyers (nagy koncentrációjú) folyadék és a már rothasztóban levő folyadék részei között, mind pedig az elő- és utórothasztó (fázisszétválasztó) medencékben lévő folyadékrészek között. A jelenleg ismert és alkalmazott rothasztómedencék szerkezeti kialakításánál általánosságban csonkakúp és henger kombinációját alkalmazó megoldást szoktak választani. Ennek lényege, hogy a középen elhelyezkedő hengeres tartályt felülről egy kisebb nyílásszögű, alulról pedig egy nagyobb nyílásszögű csonkakúp zárja le. Ez a szerkezeti megoldás építési szempontból bizonyos vélt előnyökkel jár. A 162699 10 15 20 25 30 35 tartály nagyobb része hengeres lévén, az építési szempontból ugyan egyszerűen megoldható, de a hengeres részhez csatlakozó csonkakúpok illesztésénél sok építési probléma szokott előfordulni. Ezen medencealak különösen a statikai és szilárdságtani szempontból szükséges külső gerendák miatt esztétikailag is kifogásolható. A találmány célja új kialakítású és új gépészeti szereléssel ellátott berendezés létrehozásával kedvezőbb hidraulikai, technológiai, sőt szerkezeti feltételek boztosítása. Ennek érdekében mindenek előtt javasoljuk olyan medencealak létrehozását, amely az előzőkben elmondott hátrányokat kiküszöböli, ill. ahol ezek a hátrányok nem lépnek fel. A találmány szerinti medence két, talpukkal egymás felé fordított csonkakúpból van kialakítva, amely medencealak ilyenformán kiküszöböli a közbenső hengeres részt. Az illesztési problémákat jelentő helyek ezáltal kettőről egyre csökkennek, ami szerkezeti egyszerűsödést is jelent. A találmány szerinti medencemegoldás az előrothasztó feltétlenül felmerülő hőszigetelési kérdéseit is egyszerűbbé és megbízhatóbban megoldhatóvá teszi. A találmány értelmében javasolt, két, talppal egymás felé fordított csonkakúpból álló medence-alak a hagyományosnak tekinthető csonkakúp-hengeres medencealakhoz képest áramlási szempontból is előnyösebbnek tekinthető, éspedig elsősorban azért, mivel az illesztési sarkok száma kettőről egyre csökkent. A rothasztóknál illetve az ipari fermentoroknál hagyományos gépészeti csőszerelésnél tipikus a zárt felszálló cső, amelybe a betáplálás folyadéksugara alulról lövell be, a felszálló áramlás intenzitását pedig a felülről lenyúló gázvezeték végén elhelyezett gázadagoló gázáramának mammutszivattyú-hatása fokozza. E mammutszivattyú-hatás eredményeképpen a zárt felszállócső alja a medence alsó részének folyadékterét megszívja. A találmány értelmében másik javaslatként a zárt felszállócső helyett annak felső részén kialakí-