162677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyiszap porlasztásos elégetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. VI. 10. (TA-1070) Közzététel napia 4972. X. 28. Megjelent 1975. II. 10. 162677 Ncmzatkozi owtélyozéi: C 02 c 3/00, C 10 I 1/00 F 23 g 5/00 \. / ii í ;, i <. F»tt«l»lo<kl Szabó Lászlóné oki. bányamérnök, 359 Nagy György oki. bányamérnök 35%, Tatabánya, Bánhidy János oki. gépészmérnök 30%, Budapest. Tutatdonos Tatabányai Szénbányák, Tatabánya. Eljárás és berendezés szennyiszap porlasztásos elégetésére 1 A találmány eljárás háztartási és/vagy ipari szennyiszap szénpor segítségével, vagy anélkül történő besűrítésére, őrlőszivattyúval történő őrlésére, majd szén-, olaj-, vagy gáztüzelésű kazánban való póttüzeléskénti külön e célra kialakított porlasztóval történő elégetésére és ehhez való béren- 5 dezés. A vízgazdálkodásban világszerte egyre komolyabb problémát okoz a keletkező háztartási, illetve ipari szennyvizek mennyiségének és szennyezettségének rohamos növekedése. Az élővizek szükségszerűen szigorú védelme megköveteli a 10 szennyvizek egyre tökéletesebb tisztítását, és így a nagyobb varosok, illetve üzemek által létesített szennyvíztisztító telepek száma igen gyorsan növekszik. A tisztított szennyvíz százalékos hányadának emelkedésével azonban arányosan növekszik a keletkező iszap mennyisége, és ezért egyre 15 súlyosbodó probléma az iszap kezelése és végső elhelyezése. Az iszap elhelyezésének egészségügyi követelmények szempontjából legmegfelelőbb módja annak elégetése. Városi háztartási iszapok csak akkor égethetők általában 20 önállóan, ha szárazanyagtartalmuk az 50%-ot meghaladja. Mivel az eddigi víztelenítési eljárásokkal csak kivételesen érhető el 50-60% szárazanyagtartalom, az iszap többnyire póttüzeléssel kerül elégetésre. Az ide sorolható eljárások kivétel nélkül előszárítással dolgoznak, de az előszárítás és az 25 égetés többnyire egy rendszeren belül történik. A háztartási iszapok előszárításos, póttüzeléses elégetésére különböző speciális eljárások, ill. berendezések ismeretesek. A legelterjedtebb berendezések az etázskemence és a fluidizációs (örvényréteges) kemence. Az etázskemencében és » a fluidizációs kemencében általában 20-45% szárazanyagtartalomra víztelenített, előzőleg rothasztott háztartási iszapok kerülnek elégetésre. Póttüzelésként olaj-vagy gázégőket alkalmaznak. Mindkét berendezés, de különösen a fluidizációs kemence alacsony termikus hatásfokkal dolgozik, )5 162677 mivel e berendezések konstrukciójánál a fő cél az iszap megsemmisítése és nem a hőhasznosítás volt. Míg a városi háztartási iszapok nagyjából állandó konzisztenciájúak, addig az ipari iszapok az iparágtól függően igen különböző összetételüek, és így megsemmisítésükhöz különböző, bizonyos iszapfajtákra tervezett speciális eljárások, ill. berendezések szükségesek és használatosak. Az említett etázskemence és fluidizációs kemence mellett ipari iszapokra -különösen nagy olajtartalmú iszapokra - igen elterjedt égetési mód a forgó csőkemencében történő elégetés. Forgó csokemencében az iszap olajszennyezettségétóT függően általában 30-70% víztartalmú iszapok égethetők el. Kivételes, nagyobb széntartalmú vagy olajtartalmú iszapok megsemmisítésére ismeretes még a rostélyos széntüzeléssel kombinált iszapégető eljárás, ahol az iszapot speciális fúvókákkal beadagolják a hagyományos úton rostélyra terített szénréteg fölötti égőtérbe. Az iszapégetés egyik speciális eljárásaként ismert az u. n. „karnapi eljárás", amely szerint a szűrőprésekkel 40-45% víztartalomig levíztelenített magas szénportartalmú iszaplepények Babcock-HGS barnaszén őrlőmalomban lesznek megőrölve és póttüzelésként közvetlenül a szénpor- sarokégőkkel ellátott kazántűztérbe kerülnek befúvásra. Az eddig ismert iszapkezelési és -égetési eljárások bonyo lult berendezéseket, többlépcsős műveleteket igényelnek, és ebből kifolyólag igen költségesek. További hátrányuk, hogy az egyes berendezések általában csak bizonyos iszapfajták égetésére alkalmasak. A találmány célja olyan univerzális porlasztásos iszaptüzelési rendszer kialakítása, mellyel különböző iszapfajták viszonylag egyszerű kezelés után hagyományos energetikai kazánokban égethetők el póttüzelésként. Eljárásunk szerint a szennyvíztisztítótelepről kikerülő kb. 95-96% víztartalmú háztartási nyers iszapot ismert módon, célszerűen termikusan kondicionáljuk, majd a kondicionált