162667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szekunder vagy tercier amino-vegyületek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IV. 26. (SU-617) Elsőbbsége Japán, 1970. IV. 28. (37 013/70) Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1975.1.30. 162667 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 85/10 C 07 c 87/48 Feltaláló: Nakagawa Masataka vegyész, Yamatotakada-shi, Iga Tadasu vegyész, Suita-shi, Fukura Akira vegyész, Ibaragi-shi, Japán. Tulajdonos: Sumitomo Chemical Company Limited, Osaka, Japán. Eljárás aromás szekunder vagy tercier amino-vegyületek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás aromás szekunder vagy tercier aminők előállítására. A találmány közelebbi tárgya eljárás aromás és szekunder vagy tercier aminők előállítására hidrogén, aromás nitro-vegyület és alifás vagy aromás alkohol rézkromit-katalizátor jelenlétében végrehajtott reakciójával. 5 Aromás szekunder és tercier aminők előállítására számos eljárás ismeretes. Ilyen eljárásokra példaként a kénsav-katalizátoros eljárás (Unit Processes in Organic Chemistry, p. 850 (1958)), a tömény foszforsav-katalizátoros eljárás (2 911 311 lajstromszámú USA-szabadalmi leírás) és az 10 alurniniumoxid-katalizátoros eljárás (Chemisches Zentralblatt p. 2579 (1953)) említhető meg. A szóbanforgó eljárások lényege az, hogy anüint a fenti katalizátorok jelenlétében reagáltatnak alkohollal. Egy további eljárás szerint aromás nitrovegyületeket alkohol oldószerben, Raney-nikkel kata- 15 lizátor jelenlétében aldehiddel reagáltatnak (Journal of American Chemical Society, 62. kötet, p. 69 (1940)). Az említett eljárások azonban kereskedelmi szempontból hátrányosak, mivel az alkalmazott katalizátor nehezen 20 kezelhető vagy a kiindulási aldehid vagy anilin nagyon költséges. A találmány tárgya olyan eljárás, amely ezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmány további tárgya olyan eljárás, amely segít- 25 ségével az aromás szekunder vagy tercier aminők könnyen és kis költséggel állíthatók elő. A találmány további tárgyait és előnyeit az alábbi leírásban világítjuk meg: Kísérleteink során azt találtuk, hogy az ismert eljárások 30 hátrányait kiküszöbölhetjük, ha az (I) általános képletű szekunder és tercier aminokat rézkromit katalizátor jelenlétében hidrogénnel (II) általános képletű nitrovegyülettel és ROH (III) általános képletű alkohollal vagy R'OH (IV) és R"OH (V) általános képletű alifás alkoholok 35 keverékével reagáltatjuk, amely képletekben R, R' és R" jelentése egyezik az (I) képletnél megadottal. Az (I) általános képletben X hidrogénatomot, halogénatomot, 1-3 szénatomos alkoxi-csoportot, 1-10 szénatomos alkücsoportot, Y -NHR, -NHR' -NHR", N(R)2 , -N(R') 2 , -N(R"), vagy -NR' R" általános képletű csoportot jelent, amely utóbbi képletekben R 1-10 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport, R' és R" egymástól különböző 1-5 szénatomos alkilcsoport, Z hidrogénatomot, halogénatomot vagy metilcsoportot jelent, n jelentése 1 vagy 2. A (II) általános képletben X, Z és n jelentése megegyezik a fent megadottal. A találmány tárgyát képező eljárásban - az 1. és 2. reakcióegyenlet szerint - a redukció és az alkilezés egyidejűleg játszódik le. A képletekben R, R', R", X és Z jelentése egyezik a fent megadottakkal. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott rézkromit katalizátort - például az „Organic Reactions" című mű 9. kötet (1954) 9. oldalán ismertetett eljárás szerint - könnyen előállíthatjuk. Az előállítás lényege az, hogy réznitrát és valamely bikromát oldatát ammóniával semlegesítjük, majd a kapott terméket hevítjük. A rezkromithoz promotorként kis mennyiségben egy vagy több elemet adhatunk, így például vasat, nikkelt, kobaltot, cinket báriumot, kalciumot, magnéziumot, mangánt, alumíniumot, foszfort, cériumot, tóriumot stb. A rézkromit tartalmazhat továbbá hordozóvagy töltőanyagot, így kis mennyiségű diatomaföldet, nátriumszilikátot, kaolint, grafitot, horzsakövet, aktív szenet, stb. A fenti katalizátorok általában kereskedelemben kapható termékek, por vagy tabletta alakjában kerülnek forgalomba. (II) általános képletű aromás nitrovegyületekre -amelyeket ismert eljárások szerint állíthatunk elő - az alábbi 162667
