162609. lajstromszámú szabadalom • Perkoláló kaszkád poliakrilamid gélrudacskák festékmentesítéséhez

SZABADALMI 162*09 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY íÉ| Narruttkózi outéiyozát: B01d lg|l Bejelentés napja 197l.VU. 13. (LA-771) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1972. X. 28. *"''-•• • ' .>' HIVATAL Megjelent: 1974. XII. 30. F»ttaláló<k): Kulacsy Lóránt dipl.kém.fiz. 60%. Borsos János oki. gép.techn. 40%, Budapest. Tulajdonos: Labor Műszeripari Művek, Esztergom. Perkoláló kaszkád poliakrilamid gélrudacskák festékmentesítéséhez 1 A svéd Porath megfigyelései alapján az amerikai Ornstein és Davis mintegy 15 éve dolgozták ki a poliakrilamidgél antikonvekciós hordozóközeg használatát és bevezették a szétválasztástech nika gyakorlatába. Az új közeg közismert előnyei: 5 - szelektív molekulaszűrő hatású, mert befolyásolható a pórusmérete, - kémiailag inert, indifferens - elhanyagolható az adszorpcióképessege és az elektroozmózisos tulajdonsága, mert sajátion-mentes, 10 átlátszó, nem festődik, emiatt a kialakuló frakcióhatárok jól értékelhetők, - nagy a szétválasztás érzékenysége, alacsony a kimutatási határ és jó a reprodukálóképesség, a szétválasztási eljárás és folyamat gyors, szelektív és 15 kíméletes, - a hordozóközeg nemcsak analitikai, hanem preparatív eljárások kidolgozását is lehetővé tette. A hordozóközeg geometriája jelentősen befolyásolja a hozzákapcsolódó eljárások módszereit is. A legelterjedtebb a 20 tubusos, un. „diszk" eljárás, de gyakran használják a lemezes, un. „slab" eljárásokat is, mégpedig mind vízszintes, mind függőleges elhelyezésben: végül a preparatív eljárások hengeres, oszlop-, vagy parallelepipedon hasábalakú tömbök háromdimenziós előnyeinek térhatásait használják ki. 25 Az ismeretes készülékek elsődlegesen, vagy kiegészítő tartozékokkal esetlegesen, alkalmasak a poliakrilamid hordozóközeg befogadására, ill. a gélközeg kopolimerizációs kialakítására. Mindegyikre jellemző a két alapegység: az antikonvekciós hordozóközeget befogadó frakcionáló-egység, és az 30 elektromos erőteret biztosító egyenfeszültségű elektronikus tápegység. Á tartozékok között általában megtalálható az un. polimerizáló állvány, amely a tubusok függőleges rögzítését és lezárását segíti elő, a polimerizálas idejére. A megvilágító 35 lámpa a tágpórusú gél fotopolimerizálását katalizálja. A fecskendő vagy mikropipetta kvantitatív mintafölvitelt biztosít. A rezervoársablon a géllemezben mintatároló üreget képez. Az elektroforézissel frakcionált komponensek általában festéssel-színezéssel tehetők láthatóvá, vagy fokozható a láthatóságuk és értékelhetőségük. A színezés előkészítését megelőzi az elektroforézis és a frakcionálás befejezéseként, kiváltképpen fehérjéknél, a kialakult zónák rögzítése, ami ebben az esetben denaturálással érhető legkönnyebben el. (Híg ecetsavban való áztatással). A denaturálás a fehérjék kicsapódását eredményezi, s ebben az alakjukban elektroforézises mozgékonyságukat és diffuzióképességüket csaknem teljesen elveszítik. A tulajdonképpeni festés a rögzített komponenseket tartalmazó poliakrilamid gélnek festékben való áztatását jelenti, amely mintegy fél-másfél órát vesz igénybe. Ez idő alatt a komponensek kémiai reakcióval megfestó'dnek, de a tiszta gél is festékkel telítődik, bármily csekély is az adszorpcióképessége. A festékfölösleget valamiképpen el kell távolítani. A hagyományos, bár hosszadalmas, de biztosabb és kíméletesebb módszer a kiáztatás (perkolálás): az újabb, gyorsabb, de nem minden esetben alkalmazható, az ismételt elektroforézis (elektroforetikus dekolorizálás), amelynek során az ionos jellegű festékek kivándorolnak a gélből, míg a rögzített és megfestődó'tt frakciók helyben maradnak). Fennáll annak veszélye, hogy ezek is elmozdulnak a térerő hatására, ami az egyértelmű értékelést megnehezíti, ezért ezt a műveletet minden anyagnál a hagyományos perkolálással először ellenőrizni kell). A perkolálás hatékonyságának és gyors elvégezhetőségének előfeltétele az, hogy sosem alakulhat ki a színezéket tartalmazó gél és az áztató mosóvíV között 162609