162601. lajstromszámú szabadalom • Húzógép hosszúkás munkadarabok, például csövek vagy rudak gyártására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI IE ÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 18. (KI-644) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság, 1970. V. 19 P 20 24 273.3 Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. XII. 30. 162601 Nemzetközi outélyozái: B 21 c 1?16 F«lt»léló<k): Pfeiffer Hans főmérnök, Solingen-Wald, Német Szövetségi Köztársaság. Tulajdonos: Th. Kieseriing et Albrecht, Solingen, Német Szövetségi Köztársaság. Húzógép hosszúkás munkadarabok, például csövek vagy rudak gyártására 1 A találmány húzógépre vonatkozik hosszúkás munkadarabok, például rudak vagy csövek gyártására, amelynek húzókocsija a gépágyban kihajlás ellen biztosított módon megvezetett véges húzó- illetve nyomóeszköz útján ide-oda mozgatható. Különösen vonatkozik a találmány a 5 húzókocsi meghajtásának különleges kialakítására és elrendezésére azzal a céllal, hogy a szükséges hajtóerőt egyszerű módon lehessen a húzókocsinak átadni ós a meghajíóenergiáíiak a húzókocsi részére való "hozzá- és élvezeté« leegyszerűsödjék. 10 A korszerű többszörös húzópadok teljesítőképessége -melyek olyan munkadarabok, mint rudak és csövek előállítására szolgálnak - az ezen padoknál elért automatikus munkafolyamat következtében már jelentős. Ezen húzópadok kihasználási foka azonban, mivel a húzókocsit 15 láncok segítségével mozgatják ide-oda, emiatt nem kielégítő, miután az így elérhető húzósebesség túl kicsiny, továbbá a húzókocsi üresjárati ideje - vagyis az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a húzókocsit a húzási művelet befejezése után ismét kiindulási helyzetébe, a húzógyűrfitartó bak elé 20 vigyük vissza - túlságosan nagy. A pad „töltésének" - azaz a következő húzandó munkadarabcsoport behelyezésének -időszükséglete a húzógyűrűk előtti készenléti helyzetükbe ugyanis lényegesen kisebb, mint a húzókocsinak a húzógyűrűbak elé való visszajuttatásához szükséges idő. Ha 25 tehát sikerülne a húzókocsi visszafutási sebességét úgy megnövelni, hogy a húzókocsi az imént említett „töltési'' időn belül ismét a húzógyűrűbak előtti kiindulási helyzetébe volna hozható, akkor a többszörös húzópadok teljesítményét jelentősen meg lehetne növelnL A húzókocsi, a láncok, a 30 hajtómű és a meghajtómotor által képviselt nagy tömegek azonban a gyorsítási és fékezési időket ennek megfelelően naggyá teszik. Ismeretesek már köteles húzópadok, a«»iyeknél a húzókocsi «élül kitűzött nagy húzási és visszafutási sebességét 35 - például 100 illetve 300 m/perc - elméletileg el lehetett érni Az üyen rendszerű húzópadokkal azonban csupán viszonylag csekély húzóerők érhetők el, mert különben a kötelek és a kötéldobok nem kívánatosan nagy átmérőjűek lennének. Az így szükségessé váló nagyméretű kötéldoboknál ismét fellépne az azok tömegéből adódó korlátozás a húzási év visszafutási sebesség vonatkozásában. Ismeretesek továbbá olyan húzópadok, amelyeknél a húzókocsi . ide-oda mozgatásához nem alkalmaznak húzóeszközt. A húzókocsik hajtásához ezeknél fogsalaesi és fogaskereket alkalmaznak. A húzókocsin elhelyezett fogaskerekek, melyeket az ugyancsak a húzókocsin elrendezett elektromotorok hajtanak meg, a gépágyban a húzókocsitól oldalt elrendezett fogasrudakkal állnak kapcsolatban. A húzókocsi görgőkre támaszkodik, amelyek a fogaslécekkel párhuzamos elrendezésű vezetőpályákban futnak. A nagy húzási hosszakhoz készítendő húzópadoknál azonban a fogaslécek által, melyeknek előállítása költséges, s amelyeknél szükség van a hajtóműhöz képesti pontos, exakt elhelyezésre, tetemes ráfordítás jelentkezik. Az ilyen fajta húzópadok emiatt mindeddig nem érvényesültek, nem terjedtek el. A P 17 77 110.7 sz. német szabadalmi bejelentben -ami tehát még nem tartozik a technika ismert sziatjéhez -azt javasolták, hogy a húzókocsi mozgatásához szükséges előtolóerőt lényegileg a görgők, valamint a hikókocsi vezetőpályák közötti súrlódás útján adják át a görgőkről a vezetó'pályákra. Az ilyen fajtájú meghajtásnál húzókocJÍ esetében a szükséges hidraulikus vagy elektromos energiát egy helyhez kötött állomástól kell a húzókocsihoz vezetni, ami műszakilag ugyan lehetséges, azonban annak megépítésénél kényszerító'leg fellépő jelentős ráfordítás miatt nem kifizetődő. Annak érdekében, hogy ne kelljen a meghajtóenergiának a húzókocsira való átvitelére gondolni, továbbá, hogy - a mégnem is az ismert technika állásához tartozó javaslat szerint — 162601
