162599. lajstromszámú szabadalom • Illékony folyadékok előnyösen hűtőközeg keringtetésére szolgáló szivattyú

MAGTAR NÉPK02STABSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAfc SZABADALMI LEÍRÁS 162599 Bejelentés napja: 1971. VII. 26. (KA—1306) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. X. 31. Nemzetközi osztályozás: F 25 b 41/00 Kabai János hűtőházi főgépész, 70%, Pápa, Varga Béla gépészmérnök, 30%, Szántódrév Illékony folyadékok előnyösen hűtőközeg keringtetésére szolgáló szivattyú l A találmány illékony folyadékok előnyösen hűtőközeg toeriingtietiésére szolgáló szivattyú, mely csapágyain keresztül az olajozó rendszerbe ibekerülő pára, illetve a létrejövő párianyomás által a kenési helyek folyamatos olajellátását biztosítva, valamint az illékony folyadék páratartalmát leválasztva folyamatos üzembiztos kenést és megszakítás nélküli folyadékszállítást eredményez. Az irodalomból és a gyakorlatiból isimért szivattyúk általános felhasználásra készülnek, konsteukciós kialakításuk ennek megfelelően történik. Különleges célokra való alkalmazás esetén részben speciális anyagiminőség megválasztással, .részben belső szerkezeti változtatásokkal biztosítják a megfelelő élettartamot és üzembiztonságot. Párolgásra hajlamos közegek szállításakor a •folyadék belsejében buborék képződés lép fel, mely üzemviteli szempontból nagyon kedvezőtlen. A képződött pára ugyanis a rendszer különböző részeiben összegyűlik és a közegszállítást megszakíthatja, illetve szakaszossá teheti. A gyakorlatiban e jelenség sok üzemzavart és problémát okoz. Különösen kedvezőtlen a páraképződés a hűtőközeg keringtető szivattyúk esetiében, ahol a közegszáillítás megszűnését csak a hűtőfelületek leolvadásakor lehet észrevenni. A szivattyúk a folyadékot egy táptartályból hozzá'folyással kapják, mely tartályban telített 10 15 20 25 30 gőznyomás uralkodik, A táptiantály a rendszer szempontjából a folyadék és gőzfázis szétválasztójaként is működik. A táptartály alsó részéből elvezetett folyadék elvileg páramentes, azonban a szivattyúig kiépített vezetékrendszerben gőzképződés lehetséges. Ennek megelőzésére a táptiantály folyadékszintje és a szivattyúszirat közötti különbséget nagyra kell választani, mely a berendezés létesítési költségeit növeli. A gőzképződés különösen a környezetnél hidegebb folyadék esetében jelentős, mely sokszor szerkezetileg megvalósíthatatlan hozzáfolyási igényt támaszt. A gőzképződés másik káros 'hatása a szivattyú belsejében elhelyezett és a szállított folyadékkal kent csapágyak esetében jelentkezik. A pára hatására a csapágyak kenőrétege megszakad, mely azok melegedését, beragadását, gyors tönkremenetelét eredményezi. A szivatylyú szívóoldali csapágyazását ugyanis az esetek többségében amikor a szivattyú szívócsonkjában jelentkező nyomás a környezeti nyomásnál kisebb a szívócsonikban helyezkedik el és a tengely a szállított közeg által kent csapágyakban forog. A szállított közeget tömítő tömszelencén kívül elhelyezett csapágyazás esetiéiben attól függően, hogy a szívooldali nyomás kisebb vagy nagyobb a környezet nyomásánál vagy nem kívánatos 1Ö2599