162563. lajstromszámú szabadalom • Szártépőgép lágyhúsú, rövidszárú gyümölcsök feldolgozására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971, ííí 01. (EE—1884) Közzététel napja: 1972. X. 28. . •'• * . Megjelent: 1974. IX. 30. 162563 Nemzetközi osztályozás: A 23 n 11/00 Feltalálók: Vilcsek Endre gépészmérnök, 40%, • Könözsy László gépészmérnök, 35%,'._ Kollár Jenő gépészmérnök, 25° u , Budapest Tulajdonos: Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat, Budapest Szártépőgép lágyhúsú, rövidszárú gyümölcsök feldolgozására A találmány tárgya szártépőgép lágyhúsú, rövidszárú gyümölcsök feldolgozására, melynek a gyümölcs bolygatásainak elősegítésére és ha­tékony mosására, ill. öblítésére való imosó-, ill. öblitoremdszere van. A konzerviparban a gyümölcsök szártalaní­tása az egyik legmunkaigényesebb és legkevés­bé termelékeny munkafázis. A gépesítési tö­rekvések eredményeképpen a szártalanítást for­gó mozgást végző gumírozott hengerekkel vég­zik. A gépek kialakítása olyan, hogy jelentős szátml henger dolgozik egymás mellett és min­den szomszédos henger ellentétes irányban fo­rog» így hengerpáronként egy a hengerekre feladott gyümölcs szempontjából behúzó, ún. „aktiv" és egy nem behúzó ún. „passzív" rés adódik. Magától értetődő, hogy emiatt a hen­gerek összfelülete elméletileg 50—50%-ban oszlik meg akitív, ill. passzív felületre. Konst­rukciós okok miatt azonban még ez a kedve­zőtlen airány sem tartható be, így az V3—"h arány felé tolódik el a megvalósított konstruk­ciók esetében. 'Az ily módon lecsökkent aktív felüäeiten kell a gyümölcsöket részben továbbí­tani, részben oly módon bolygatni, hogy azok nagy valószínűséggel áthaladásuk közben leg­alább egy alkalommal aktív rés fölött, száruk­kal az aktív rés felé helyezkedjenek el. A kézi bolygatás e feltétel biztosítására nem megfelelő és igen balesetveszélyes művelet, míg a külön­féle gépi mechanizmusok működése nem ki­elégítő hatás mellett jelentős roncsoló hatás­sal jár, 5 Ilyen ismert berendezést mutat be a 142 159 sz. magyar szabadalmi leírás, ahol a szártépés a gép hossztengelyére és a gyümölcs áthaladási irányára merőlegesen elhelyezett szártepő hen­gerekkel, a továbbítás és bolygatás pedig a 10 szártépő hengerek síkja fölött elrendezett, a gép hossztengelyével párhuzamosan irányított pál­cákkal felszerelt rázóasztallal van megoldva. A berendezés hiányosságai közül elsősorban az jelentős, hogy a rázóasztal és a hengensor sík-15 járnak távolsága eleve determinálja azt a szár­ihosszúságot, melynél, rövidebb szárú gyümöl­csök feldolgozására már nem alkalmas. Ez a távolság konstrukciós okok miatt olyan mé­retű, hogy a berendezésen csak cseresznye, ill. 20 meggy dolgozható fel. További hiányossága a berendezésnek az is, hogy a rázóasztal a gyü­mölcs állagát roncsolja és nem biztosít kellő hatékonyságú «bolygatást sem. 25 Másak ismert berendezést ír le az 1 049 619 sz. nyugat-német szabadalmi leírás, amely szár­tépésre a gép hossztengelyére merőleges irá­nyítású, alternáló forgó mozgást végző szártepő hengerekkel, bolygatásra és továbbításra pedig 30 mechanikus működésű guimiszoknyás továbbító J.62563

Next

/
Oldalképek
Tartalom