162516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1970. XII. 10. (AA—671) A módosítás napja: 1972. III. 14. Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162516 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 21/00 Feltalálók: Kappéter Iván építészmérnök, Budapest (50%), Fábry József vegyészmérnök, Budapest (16,7%), Jüsztl István vegyészmérnök, Budapest (16,7%), Simon Ágoston vegyészmérnök, Budapest (16,6%) Tulajdonos: ÁLLATTENYÉSZTÉSI KÜTATÖ INTÉZET, Herceghalom Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő, közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására A találmány tárgya eljárás liofób és liofil anya­gokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására. A találmány szerint előállított kavics liofil és líofób anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteg- 5 gel és cementtel bevont termoplasztikus szemcsés műanyag, előnyösen duzzasztott polisztirol­gyöngy. Ez a kavics — amelyet a továbbiakban stiráki-kavicsnak nevezünk — előnyösen alkal­mazható könnyűbetonok előállításának fő adalék- 10 anyagaként. Az így kapott könhyűbetonok igen előnyösen használhatók fel panelgyártásra. Ismeretes, hogy a könnyűbetonokat és az egyéb szilikátalapú könnyű építőipari anyagokat úgy ál­lítják elő, hogy megnövelik az anyagok belső pó- 15 rustérfogatát. A pórustérfogat növelése két mó­don történhet, azaz 1. az előre elkészített építőanyagban utókeze­léssel alakítanak ki pórusokat (ebben az esetben a pórusok falát maga az építőanyag képezi), vagy 30 2. az építőanyag előállításához eleve porózus adalékanyagokat használnak fel. Az első csoportba tartoznak pl. az alumínium­por felhasználásával fejlesztett gázzal porózussá tett szilikátok, továbbá a szerves pórusképző 25 anyagok (kukoricacsutka-dara stb.) kiégetésével, illetve pórusképző műanyagok bekeverésével és elpárologtatásával porózussá tett építőanyagok. Az utóbbi építőanyag-típusok előállítását az 1 179 370 sz. német szabadalmi leírás ismerteti. 30 A fenti típusba tartozó könnyű építőanyagok fő hátránya, hogy nyílt cellások, és ennek következ­tében nedvszívóak. A második csoportba tartozó könnyű építőipari anyagok előállításához szervetlen vagy szerves eredetű porózus adalékanyagokat alkalmaznak. A szervetlen eredetű porózus adalékanyag pl. duz­zasztott és égetett anyag (így keramzit) vagy duz­zasztott perlit lehet, amelyeket műanyagba ágyaz­va juttatnak be az építőanyagba. Ilyen adalék­anyag pl. a „Siporex" kereskedelmi nevű, poli­észterrel kötött keramzit (1 239 229 sz. német sza­badalmi leírás), és a „Svája" kereskedelmi nevű, fémlemezek között poliuretánnal habosított ke­ramzit. A fenti adalékanyagok hátránya, hogy igen nagy műanyag-felhasználást igényelnek, és előállításuk bonyolult és költséges. További hát­rányt jelent, hogy a fenti típusú adalékanyagok­kal készített építőanyagok minősége nem megfe­lelő — így a perlitbeton viszonylag rideg —, a bitumennel kötött perlit vagy keramzit hátránya pedig, hogy a gyártástechnológia tűzveszélyes. A szerves adalékanyagok közül könnyűbeton előállítására előduzzasztott polisztirol-gyöngy fel­használását javasolták (BASF-gyártmányismerte­tők). Ebben az esetben nagy problémát jelent, hogy a duzzasztott polisztirol-gyöngy és a cement nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz, így a kavics előállításához közvetítő réteg felvitelére van szükség. 162516

Next

/
Oldalképek
Tartalom