162450. lajstromszámú szabadalom • Diffferenciálkapcsolású elektro-pneumatikus lángőrberendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1969. I. 18. (ME—1270) (az 1., 2., 3. igénypontok vonatkozásában) Módosítási elsőbségi napja: 1972. III. 20. (a 4., 5. igénypontok vonatkozásában) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 162450 Nemzetközi osztály: F 23 n 5 24 Feltalálók: Balog Imre fizikus, Farkas Miklós gépészmérnök, György Zoltán gépészmérnök, Kovács Gyula fizikus és Verbényi Emil szakmérnök Budapest Tulajdonos: Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Budapest Differenciál kapcsolású elektró-pneumatikus lángőr berendezés 1 A találmány tárgya lángőr berendezés, főleg gáz- és olajégők esetében a láng jelenlétének, illetve hiányának megállapítására, és ezen infor­máció alapján valamilyen intézkedés (pl. jeladás. beavatkozás stb.) végrehajtására r> Az eddig ismert lángőr berendezések a ..láng van" és ,,láng nincs" állapotot a lángnak hő fény, ionizációs vagy egyenirányító hatása alap­ján érzékelik. Villamos segédenergiával működ­nek, és a kapott információt villamos jel forrná- 10 jában továbbítják valamilyen kiértékelő és vagy végrehajtó szervekhez. A hőhatáson alapuló érzékelőkben villamos érintkezőt záró bimetált, hőellenállást vagy hő­elemet használnak. Ezek azért hátrányosak az tr> ismert megoldásokban, mert aránylag nagy az ún. hőtehetetlenségük, és ezért a láng jelentke­zését vagy megszűnését csak késéssel tudják je­lezni. Különösen nagy ez a késés akkor, ha a lángot zárt tér (pl. kemence esetében) veszi kö- 20 rül. A hőhatáson alapuló érzékelés eddig ismert megoldásai a lángból és tűztérből származó hő­hatást nem tudják egyértelműen szétválasztani. Hőelemmel megoldott, gáztűzhelyek lángbizto­sítása önmagában ismert. Ezek a megoldások 25 megfelelően működnek, mert nincs a tűztérnek hősugárzása. Olyan esetben, ha a láng közvet­len hőhatása mellett pl. tűztér hősugárzás is van, a láng kimaradást a berendezés nem érzékeli, a megmaradt magas környezeti hőmérséklet miatt. 30 így az eddig ismert megoldások ilyen esetben nem alkalmazhatók. Hőelem érzékelőjű megol­dást ismertei pl. a 1 551 942, 1 551 965," 1 401 944 lsz. NSZK és az 1 223 085 lsz. angol szabadalmi leírás, de ezen megoldások egyike sem alkalmas a melegtérben levő láng ellenőrzésére, mert ezen megoldásban az alkalmazott egy darab hőelem mint érzékelő a láng jelenlétét vagy hiányát nem tudja elválasztani a környezetből származó hő­mérséklet hatástól, így előfordulhat, hogy a tűz­térből származó magas hőmérséklet miatt a láng kialvása után is ,,láng van" információt továbbít a beavatkozó szerv felé. A fényhatáson alapuló érzékelőben fotocellá­kat, fotodiódákat, fototranzisztorokat, fényellen­állásokat stb. alkalmaznak. Közös hátrány az ismert megoldásoknak, hogy nem tudnak különbséget tenni a láng által su­gárzott primer fény és a tűzteret körülvevő falak által sugárzott szekunder fény között. Ez a tény különösen a nagy teljesítményű, és a több égős tüzelőberendezések esetén veszélyes következ­ményekkel járhat, mert az égő kialvása esetén az érzékelő „láng van" állapotot jelezhet. A hiányosságok egy részét kiküszöböli a „pul­záló lángőrök" megoldása, melyek a láng fényé­nek ingadozását használják az érzékelésre, így alkalmasak a láng jelenlétének vagy hiányának megállapítására. Az eddig ismert megoldások ki­vitele csak villamos segédenergiával működnek, 162450 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom