162448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszó vezetőréteg előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XI. 15. (MA—2286) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 161448 Nemzetközi osztály: C 23 c 13 04 Feltalálók: HÁRSY Miklós vegvész, Dr. SOMOGYI Mária vegyész, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás átlátszó vezetoréteg előállítására 1 Különféle szigetelő anyagokon, pl. üvegen vagy kerámián előállított átlátszó vezetőrétegeket már alkalmaztak a járműiparban és a híradástechniká­ban. Ezeket a rétegeket óntetraklorid hidrolizálásá­val állítják elő, melyet oly módon hajtanak végre, 5 hogy a gőzfázisból kiváló óndioxid a kb. 600 °C-ra hevített szigetelő felületére váljon ki. Üvegtárgyak bevonása esetén a reaktív közeg, valamint a magas hőmérsékletű vízgőz-sósav elegy jelenléte nem okoz nehézséget, és a technológiával szemben nem merül- 10 nek fel különös tisztasági követelmények. Átlátszó és vezető réteget szigetelő, hajlékony műanyag hordozóra az 1,154.959 számú angol sza­badalmi leírás szerint indium párologtatásával olyan módon állítottak elő, hogy a párologtatást oxigént 15 tartalmazó atmoszférában végezték, majd a kapott réteget kb. 100 °C hőmérsékleten oxidálták. Az elő­állított réteg lényegében indiumoxidot tartalmaz, és mivel az indiumoxid tisztán nem vezető anyag, feltehető, hogy vezetőképességét a rétegnek a mű- 20 anyaggal érintkező határfelületén létrejövő szeny­nyezése okozza. A félvezető iparban, elsősorban a különféle opto­elektronikus eszközök készítésénél komoly igény je­lentkezik átlátszó vezetőrétegek, azaz fényt átbo- 25 csátó villamos kontaktusok iránt, amelyek általá­ban félvezető hordozóval ohmos kontaktusban van­nak. Ilyen kontaktusokkal pontszerű fényforrások további miniatürizálására adódna lehetőség a fény­intenzitás megtartása mellett. 30 Ismeretes olyan eljárásás (V. A. Williams, J. Electrochem. Soc. 113. 234, 1966), amelynek során indium-ón ötvözetet először nagy vákuumban ion­porlasztó berendezés katódjára párologtatnak, majd az ötvözetet porlasztással ZnS kristályra viszik, hőkezeléssel diffundáltatják és a megmaradó réteget oxidálják. Más ismert eljárás szerint (J. L. Vossen, RCA Review 32. 289, 1971) fémoxidokat magas hőmér­sékleten szintereinek, majd a mintákat vákuumban gáztalanítják. Az ilyen módon előkezelt fémoxidot nagyfrekvenciás ionporlasztással viszik fel a szige­telő hordozóra. Az ismert eljárások hátránya, hogy szükséges lé­pések nagy száma és az alkalmazott ionporlasztásos eljárás miatt költségesek és így az ipari gyakorlat­ban kevéssé alkalmazhatók. Találmányunk szerinti eljárással félvezető hordo­zóra az ismerteknél egyszerűbb módon lehet átlát­szó és a hordozóval ohmos kontaktust képező veze­tőréteget felvinni. A találmány szerint átlátszó ve­zetőréteget félvezető hordozón olyan módon állí­tunk elő, hogy 10"x —10~ 3 torr nyomású oxigént tartalmazó atmoszférában fémötvözet párologtatá­sával 100—2000 Ángström vastagságú réteget vi­szünk fel. A találmányt az jellemzi, hogy fémötvö­zetként 0,001—10% cink, antimon, bizmut, ólom, kadmium vagy ezek ötvözeteiből álló adalékot tar­talmazó galliumot, indiumot, cinket, titánt, ónt vagy ezek ötvözeteit alkalmazzuk, és a párologtatás 162448 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom