162447. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározására

SZABADALMI MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Szolgálati találmány 162447 JÉIÉÍÉ^ Nemzetközi osztály: J^^pL, G 01 n 13/00 ipi Bejelentés napja: 1971. III. 3. (MA—2203) G 01 n 33/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltalálók: Wagner Ottó oki. vegyészmérnök, 70% és Deli János esztergályos, 30% Miskolc Tulajdonos: MTA Olaj bányászati Kutató Laboratóriuma, Mi skoic-Egyetem város Berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározására A találmány berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározá­sára. Az irodalomból és a laboratóriumi gyakorlat- 5 ból számos olyan berendezés ismeretes, amely a folyadékok felületi illetve határfelületi feszült­ségének meghatározására szolgál. Ezen beren­dezések legnagyobb része a felületi illetve ha­tárfelületi feszültségnek csak laboratóriumi kö- 10 rülmények között, azaz szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson történő meghatározását teszi lehetővé. Az ipari gyakorlatnak és a kutatómunkának azonban nagyon sok olyan területe van, ahol 15 nem elégséges egyes folyadékok határfelületi vi­selkedésének laboratóriumi körülmények közötti ismerete, hanem elengedhetetlenül szükséges is­merni, milyen ezen folyadékok és folyadékpárok határfelületi viselkedése nagy nyomáson (100— 20 400 atm) és magas hőmérsékleten (100—300 °C). Ilyen például a kőolajbányászat területe, ahol a kőolajtermelés szempontjából rendkívül fontos tudni, hogy milyen felületi és határfelületi fe­szültség értékek alakulnak ki a kőolajtárolóban 25 levő telepfolyadékok, a kőolaj és rétegvíz kö­zött, telepviszonyok mellett, azaz 100—400 atm nyomáson és 100—200 °C hőmérsékleten. Kevés olyan készülék ismeretes, amellyel a felületi és határfelületi feszültség mérését a fen- 30 tiekben említett nyomás és hőmérséklet tarto­mányban is el lehet végezni. Ezek a berendezések általában úgy működnek, hogy valamilyen alkalmasan kialakított nyomás­álló cellában, a mérési módszertől függően, el­helyezik vagy bevezetik a mérendő folyadékot, vagy folyadékpárt, majd létrehozzák a kívánt nyomást és hőmérsékletet és a mérési módszer­nek megfelelően elvégzik a felületi illetve határ­felületi feszültség meghatározását. Ezen ismert készülékek közös hátránya az, hogy miután a mérendő folyadékot, vagy folya­dékokat bevezették a mérőcellába és a cellát nyomás alá helyezték, a mérés során, amely több órát is igénybe vehet, nem végezhető mani­puláció a mérendő folyadékokkal — mint pél­dául a folyadék-határfelületek növelése, vagy csökkentése; új folyadékfelületek kialakítása stb. — anélkül, hogy a mérőcellában kialakított nyomás meg ne változna. A nyomás megváltozása azonban a mérés eredményét befolyásolja. Ennek például akkor van nagy jelentősége, amikor egy folyadékrend­szer határfelületi feszültségének változását a ha­tárfelületi koncentráció és az idő függvényében akarjuk meghatározni. A találmány célja az említett hátrány kikü­szöbölése és olyan berendezés létesítése, amely lehetővé teszi a felületi illetve határfelületi fe­szültségnek, 0—400 atm nyomás — és 0—200 °C 162447 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom