162445. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű szelep tartályokhoz, főleg vasúti tartálykocsikhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄUÄÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány KS3CKKri aii6íiKÍKS& Bejelentés napja: 1970. XII. 4. (MA—2173) 162445 Nemzetközi osztály: B 61 cl 7/00 F 16 k 1/44 Közzététel napja; 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltaláló: Horváth Tibor oki. gépészmérnök, Győr Tulajdonos: Magyar Vagon- és Gépgyái Győr Kettős működésű központi saelep tartályokhoz, főleg vasúti tartálykocsikhoz • A találmány szerinti kettős működésű köz­ponti szelep főleg vasúti tartálykocsikhoz alkal­mazható, mely mérgező, vagy robbanó, kisvisz­kozitású folyadékok szállításánál használhaió. A szelep nyitása, zárása a vasúti tartálykocsi 5 mellől, a talajról végezhető. Vasúti tartálykocsiknál a sok éves üzemelteté­si gyakorlat alapján már kialakult egy lefejtő rendszer a tartály kiürítése céljából, mely kettős rendszerű. Nevezetesen, a tartály közepe táján io alul, egy központi szelepet helyeznek el, ami két oldalra mutató kiömlőnyílással rendelkezik. Ezek egy-egy lefejtőcsövön keresztül az oldalankint egy-egy ún.oldallefejtő szelepekhez csatlakoznak. Ezen oldallefejtőkön menetes sapka is van a tö- 15 mítési biztonság fokozása végett. Tehát a folya­dék lefejtése a központi szelep nyitása, az oldal­lefejtő sapka eltávolítása és az oldallefejtő' nyi­tása után lehetséges. Ezen belül a mérgező, vagy robbanékony 20 könnyen folyós anyagokat (pl. benzin) szállító vasúti tartálykocsiknál általános megoldás, hogy központi szelep önmagában is kettős rendszerű, a tömítettség fokozása végett. A szelepülések működő tömítései a jó zárás biztosítására álta- 25 Iában „lágy" tömítések. Az eddig alkalmazott általános megoldásoknál a központi szelep működtetése a tartály tetejé­ről, menetes orsó és kézikerék segítségével tör­ténik. Erre a célra a tartály tetején tetőjárda 30 162445 van kiképezve. Az oldaliéi ej tők a talajon állva kezelhetők. A tetőjárdáról való kezelés az idő­járási adottságoktól függően balesetveszélyes, amely körülmény a vámszemélyzetre is vonat­kozik, a vámzárak elhelyezése, ill. ellenőrzése kapcsán. További hátrányként jelentkezik, hogy ezen központi szelep elrendezése szerint két szelep­tányért húz egy menetes orsó egymás felé. így a teljes mechanizmus a tartály, ill. öntvényház belsejében van. Rossz tömítési viszonyok esetén (pl. kopott tömítés, szennyeződés) az orsó túl­húzható, és az anya elszakadhat. Ekkor nern le­het a mechanizmushoz hozzáférni, a javítás kö­rülményes, szivattyúval a rakományt le kell fej­teni. A fent ismertetett rendszer a nyugatnémet „Gestra" rendszernek felel meg, amely széles körben kisebb változtatásokkal elterjedt és ma is túlnyomó többségben ez a rendszer van hasz­nálatban. A fenti hátrányok megszüntetésére az előbb ismertetett megoldást újabban tovább fejlesz­tették, mivel a megrendelő és üzemeltető válla­latok a megnövekedett forgalom és munkaerő problémák miatt azt igénylik, hogy a vasúti tar­tálykocsik lefejtő berendezése talajról kezelhe­tő legyen. Emiatt a hagyományos tartály tetejé­ről kezelhető berendezések alkalmatlanokká vál­tak és a jövőben építendő kocsiknál felhaszi|al ~ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom