162431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kőolaj kihozatal növelésére különösen kőolajat és földgázt együttesen tartalmazó tároló rétegekből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. X. 6. (KO-3369) Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. XI. 15. 162431 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 43/00 Feltalálók: Dr. Bán Ákos oki. olajmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest dr. Nagy Sándor oki. vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Budapest Bálint Valér oki. olajmérnök, Nagykanizsa Tulajdonos: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest Eljárás a kőolaj kihozatal növelésére különösen kőolajat és földgázt együttesen tartalmazó tároló rétegekből í A kőolajbányászatban a kutak kőolajtermelésének csökkenése, valamint az elsődleges rétegenergiával elérhető alacsony olajkihozatal nagyszámú másodlagos és harmadlagos művelési eljárás kidolgozását tette szükségessé. Ezen eljárások lényege általában abban áll, hogy a termelés céljára megnyitott rétegbe a termelés helyétől 5 távolabb különböző anyagokat (vizet, szénhidrogéngázt, vagy széndioxidot) préselnek és ezzel meggyorsítják a folyékony szénhidrogéneknek a kúttalp irányába történő áramlását. Hasonló célból kísérleteztek már a réteg távolabbi pont- 10 ján a rétegben szaturált szénhidrogén meggyújtásával, ezenfelül a rétegben különböző, a rétegből a szénhidrogéneket kisajtoló mikroorganizmus-törzsek telepítésével is. Ezek az eljárások azonban csak részben vezetnek sikerre. 15 A víz besajtolásával (a rétegvíz visszasajtolásával, vagy idegen víz besajtolásával) történő kiszorítási eljárás hátránya az, hogy a mikroporózus kőzetekben a szénhidrogén zárványok formájában visszamarad, a a víz ugyanis ezekkel a kőzetekkel nem mutat lényegesen nagyobb affi- 20 nitást, mint a szénhidrogének, így a mikropórusokból a szénhidrogéneket eredményesen kisajtolni nem tudja. Hasonló a helyzet a szénhidrogéngázok besajtolása esetén is, ezenfelül a szénhidrogéngázok önmagukban is jelentős értéket képviselnek, miértis azoknak a rétegbe történő vissza- 25 sajtolása lényegében energiahordozók elvesztését jelenti. A széndioxid a kőolajrétegekben uralkodó nyomás és hőmérsékleti viszonyok között általában a kritikus tartomány fölé kerül, ezen körülmények között a kőolaj a széndioxidot jól oldja, és így a széndioxid kedvező ki- 30 szoritási hatást fejt ki. A széndioxidos eljárásnak is megvannak azonban a hátrányai. A kőolaj és széndioxid kölcsönhatásának eredményeként aszfaltének és gyanták csapódnak ki a pórusokra, ami a réteg szivárgási tulajdonságait tovább rontja. A porózus tárolóban uralkodó felületi hatások következtében a széndioxid-besajtolással ugyancsak nem biztosítható a kőolajhártya teljes felszakítása és az olaj „kiseprése" is csak részlegesen valósul meg, a széndioxid vizes oldatának fajsúlya telítettségi állapot tartományában a víznél nagyobb, ezáltal a víznél kisebb fajsúlyú szénhidrogéntől elválik, a széndioxid a vízben korlátozottan oldódik, savas kémhatása következtében a gyantákra vonatkozó deszorpciós hatása alacsony, és a gyantás vegyületeket rosszul oldja, A termikus módszerekkel történő olajtermelés széles körű bevezetését az olaj összetétele és a tárólók nagy mélysége akadályozza. A mikroorganizmus-törzseknek a föld alatti tároló rétegben való tenyésztése számtalan, előre ki nem számitható körülménytől függ, és így ezen eljárás eredménye bizonytalan. A rétegbe gáz bevezetése hasonlóképpen a kőolajat és földgázt együttesen tartalmazó rétegekhez, úgynevezett gázsapkák létrejöttét eredményezi, amikor a szénhidrogéntároló réteg boltozataiban a cseppfolyós szénhidrogéneknél könnyebb fajsúlyú gázok összegyűlnek. A gázok ilyen gázsapkákban való jelenléte a rétegnyomást kedvezőtlenül befolyásolja, ezenfelül a kőzetekben levő hosszabb és nagyobb átmérőjű úgynevezett makrorepedések útján a gáz a gázsapkából közvetlenül a kúttalphoz áttörhet, ami a kút termelési viszonyait rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja. 162431