162428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiramicinszráamzékok előállítására

SZABADALMI j 162428 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS á) Bejelentés napja: 1971. VII. 9. (KI-648) Nemzetközi osztályozás: C07d 21/00 C07d 99/04 C 07 c 109/16 C 07 c 109/14 1HT Japán elsőbbsége: 1970. VII. 9. (59484/70) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1974. XII. 31. v. •' ;; Feltalálók: FUJIMOTO Yasuo vegyész, Kanagawa-ken NAKANO Kinichi vegyész, Tokió Japán Tulajdonos: Kyowa Hakko Kogyo Kabushiki Kaisha cég, Tokió, Japán Eljárás spiramicin-származékok előállítására í A találmány tárgya eljárás új spiramicin-származékok előállítására. A találmány szerinti eljárással új spirami­cin-hidrazid-hidrazon-származékokat, és azok sóit állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított új spira­micin-hidrazid-hidrazon-származékok a következők: 5 spiramicin-izonikotinsav-hidrazid-hidrazon, spiramicin-oxalildihidrazid-dihidrazon és spiramicin-szemikarbazon. Három különböző típusú spiramicin ismeretes, amelye­ket a szakirodalomban (Japán 68. 16748, J. Med. Chem. 10 9 (6) 932—4 [1966]) „spiramicin I", „spiramicin II" és „spiramicin III" jelöléssel különböztetnek meg egymástól. A leírásban és az igénypontokban a „spiramicin" meg­jelölést ennél tágabb értelemben használjuk, vagyis e meg­jelölésen nemcsak a felsorolt három spiramicin-tipust, 15 hanem a spiramicin észter-származékait, így a mono- és di-acetil-spiramicint is értjük. Ezeket a vegyületeket az I, II és III általános képlettel szemléltetjük, ahol Rí hidrogénatomot, acetil- vagy propionilcsoportot, R2 hid­rogénatomot vagy acetilcsoportot, R3 hidrogénatomot 20 vagy acetilcsoportot jelent. Az Rí szubsztituensként hid­rogénatomot tartalmazó vegyületet spiramicin I, az Rí szubsztituensként acetilcsoportot tartalmazó vegyületet spiramicin II, az Rí szubsztituensként propionilcsoportot tartalmazó vegyületet pedig spiramicin III névvel jelöljük. 25 A spiramicin ismert makrolid antibiotikum, amely gyó­gyászati hatóanyagként alkalmazható a humán- és állat­gyógyászatban, felhasználható a növényvédelem területén, és egyéb gyógyászati hatóanyagok előállítására is alkal­mazható. A szűkebb értelemben vett spiramicin — azaz 30 a spiramicin I, spiramicin II és spiramicin III — hát­rányos tulajdonsága, hogy vízben rosszul oldódik, és viszonylag kis stabilitása miatt szintézisek kiindulási anya­gaként nem mindig alkalmazható. A szakirodalomban már ismertetésre került a spira­micin szemitiokarbaziddal képezett hidrazon-származéka. (Journal of Medicinal Chemistry, 9. kötet, 932., 934. lap, 1966.) A találmány szerinti eljárással új spiramicin-hidrazid­-hidrazon-származékokat állítunk elő úgy, hogy a spirami­cin makrolid-gyürűjének aldehidcsoportját megfelelő hid­razidokkal reagáltatjuk. Az így kapott új spiramicin­-hidrazid-hidrazon-származékok lényegesen stabilabbak, mint a spiramicin I, spiramicin II, illetve spiramicin III. A spiramicin-hidrazid-hidrazon-származékok 1 — 10 szén­atomos szerves vagy szervetlen savakkal képezett addíciós sóikká alakíthatók. Az utóbbi vegyületek vízben igen jól oldódnak. Azt tapasztaltuk, hogy a spiramicin-hidrazid-hidrazon­származékok és sóik fizikai és kémiai tulajdonságai sok tekintetben azonosak a spiramicin I, spiramicin II, illetve spiramicin III megfelelő sajátságaival, ennek megfelelően a szintézisekben előnyösen helyettesíthetik az utóbbi ve­gyületeket. A spiramicin-hidrazid-hidrazon-származékok további előnyös tulajdonsága, hogy jelentős védőhatást fejtenek ki. Az új spiramicin-hidrazid-hidrazon-származékokat, illetve azok savaddíciós sóit a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy spiramicint vagy savaddíciós sóját oldószer jelenlétében izonikotinsavhidraziddal, oxalildi-162428

Next

/
Oldalképek
Tartalom