162418. lajstromszámú szabadalom • Digitálisan vezérelt analóg jelformáló egység és katódsugár eltérítő rendszer számjegyek, betűk és irásjelek katódsugárcsövön történő megjelenítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. II. 4. (IA-570) Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. XII. 15. 162418 Nemzetközi osztályozás: G 06 k 15/20; G 09 f 13/42 Feltalálók: Ivanyos Lajos matematikus villamosmérnök 50% Görgényi András villamosmérnök 50% Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem Budapest Digitálisan vezérelt analóg jelformáló egység és katódsugár eltérítő rendszer számjegyek, betűk és írásjelek katódsugárcsövön történő megjelenítésére í . A találmány tárgya digitálisan vezérelt analóg jelfor­máló egység és katódsugár eltérítő rendszer számjegyek, betűk és írásjelek katódsugárcsövön történő megjeleníté­sére. Nagyobb mennyiségű, kódolt formában tárolt számjegy, 5 betű és írásjel megszokott, vagy ahhoz hasonló formá­ban történő láthatóvá tételére több módszer terjedt el, illetve áll kidolgozás alatt. Elektronikus asztali számológépekben, digitális kijel­zésű műszerekben elterjedten alkalmazzák a gáztöltésű 10 kijelző (dekatron, nixie) csöveket; az élmegvilágítással, vagy vetítő rendszerrel dolgozó kijelzőket. Ezek az elemek előnyösen alkalmazhatók akkor, ha a jelkészlet és az egyszerre megjelenítő jelek száma nem nagy. Nagyobb jelkészlet, vagy nagyszámú, egyszerre megjelenítendő jel 15 esetén ezek alkalmazása nehezen áttekinthető és nagy­méretű megjelenítő mezőt jelent. Ilyen célokra eredmé­nyesebben alkalmazhatók a jeleket kivilágítható mozaik elemekből előállító rendszerek. A különálló pontszerű, vagy vonaldarab jellegű fény- 20 forrásokból, vagy mechanikus elemekből felépülő rend­szerek általában nagyméretűek. A betűk, számok, írás­jelek jól olvasható, kisméretű megjelenítésére a katód­sugárcsöves kijelzők inkább alkalmasak, elektronikus szá­mítógépek és irodagépek zajtalan kijelző-ellenőrző egyse- 25 geként is előnyösen alkalmazhatók. A katódsugárcsöves kijelzők egy részénél speciális ki­képzésű elektródákat alkalmaznak a megjelenítendő jel­formák előállítására. Ebben a rendszerben a jelformák száma korlátozott, a speciális katódsugárcső előállítása 30 pedig költséges. Közönséges felépítésű katódsugárcsövet is alkalmaz­nak: a vízszintes és függőleges eltérítő jelek meghatá­rozott értékeinél attól függően szüntetik meg a sugár kioltását, hogy a jelformát mozaikszerűen megadó mátrix­hálózat megfelelő pontján milyen feszültségszint van. Ebben a rendszerben az egyes jelformák valójában egy­mástól elkülönült vonaldarabkákból ill. pontokból épül­nek fel. Differenciáltabb jelformák megjelenítéséhez a mátrixhálózat elemszámának növelése, ezzel a mátrixháló­zat kapcsolását végző elektronika, valamint az eltérítő és kioltó rendszer bonyolultsági fokának növelése szüksé­ges, ami a berendezés költségeit erősen növeli. A katódsugárcsöves kijelzőben felhasznált rendszerek következő csoportját jellemzi, hogy az egyes karakterek megjelenítéséhez a jelforma vízszintes és függőleges koor­dináta függvényeit használja fel. A bejelentés tárgya ebbe a csoportba tartozik. Az ide tartozó rendszereknek két típusa van: Az egyikben kivilágított vonaldarabokból és pontok­ból épülnek fel a jelformák, a kiválasztott karakter meg­jelenítése közben, ha a vonaldarab nem tartozik a karak­terképhez, a katódsugarat ki kell oltani. A kioltási sza­kaszok elhelyezkedése függ a kiválasztott karakterektől. Alkalmazásuk kis jelkészlet (kb. 16-féle jel) és nem nagy pozíció szám (kb. 64 pozíció) esetén gazdaságos. Több ilyen rendszer ismertetése található az Electronics c. folyóiratban. A második típusba a Lissajoux ábrákat rajzoló rend­szerek tartoznak. Ezek a jelformákat általában közbülső fénykioltás nélkül, folytonos vonallal írják le. A jelfor-162418

Next

/
Oldalképek
Tartalom