162367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszkrét részecskékből álló, száraz, szilárdfázisú szervetlen és szerves vegyületek és/vagy ezek keverékeinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. IV. 2. 4939 Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. VI. 30. (BU-561) 162367 B OXd 43/00 -v í í i ;r5 _* Feltalálók: dr. Fodor Lajos v. mérnök, Budapest dr. Gál Sándor, v.mérnök, Budapest dr. Hollós János v.mérnök, Budapest dr. Pungor Ernő v.mérnök, Budapest dr. Sípos Géza v.mérnök, Budapest Bereczky Tamás v.mérnök, Budapest Horváth Lászlóné v.mérnök, Budapest Hurták Elemér v.mérnök, Budapest Pokol Barna gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem és Vegyiműveket Tervező Vállalat Budapest Eljárás diszkrét részecskékből álló száraz, szilárdfázisú szervetlen és szerves vegyületek és/vagy ezek keverékeinek előállítására, olvadékból 1 A találmány tárgya eljárás diszkrét részecskékből álló, 1,5 s %-nál kevesebb adszorptíve kötött nedvességet tartalmazó - a továbbiakban egyszerűen száraznak nevezett — szilárdfázisú szervetlen és szerves vegyületek és/vagy ezek keverékeinek előállí­tására, olvadékból. Ismeretes, hogy hidrofil szervetlen és szerves anyagok (pl. sószerű vegyületek, polialkoholok, cukrok) előállítása diszkrét, vízmentes, szilárd részecs­kék alakjában nem egyszerű feladat. E vegyületek telített vizes oldatai - éppen a kérdéses vegyületek jó oldhatósága miatt — igen tömények, ez oldatok bepárlásának során, az oldott anyagtartalom növekedése miatt egyre viszkózusab­bakká válnak, az egyre kisebbedő víztartalmukat nemcsak a tenziócsökkenés, hanem az említett ok folytán is egyre nehezebben vesztik el, ugyanakkor e tömény oldatok hőérzékenyek, tehát a víztelenítés hatásosságát növelni, és egyben a folyékony fázis kezelhetőségét megkönnyítő viszkozitás csökkenést elérni egyszerűen, csak melegítés révén nem lehet. Másrészt e vegyületek forró, tömény vizes olda­tainak, vagy akár olvadékuknak a lehűtésekor a folyékony fázis mézszerű állapoton keresztül mecha­nikailag szilárd, de üveg-jellegű összefüggő tömeggé dermed meg, amely hosszabb idő után sem kristályo­sodik, aprítása további nem olcsó munkafázisokat, törést és őrlést igényel (1.49 322 sz. NDK szabadalmi leírás). 10 15 20 25 30 Ha figyelembe vesszük a kérdéses anyagok hőérzé­kenységét — amely adott esetben robbanásveszélyes­séget is jelent -.érthető, hogy ilyen jellegű eljárási lépéseket is magukban foglaló nagyüzemi technológiák automatizálása a nagyszámú reteszelő (biztonsági berendezés) beépítésének szükségessége miatt igen költséges. További nehézségeket jelent a diszkrét részecskék­ből álló rendszer előállítás menetében az egyszer már kialakult apróbb részecskék újbóli „összeragadási" hajlama, mely jelenleg csak meghatározott víztarta­lom-, hőmérséklet- és egyéb, általában nehezen kézbentartható tényező-kombinációkkal kerülhető el. Találmányunk azon felismerésen alapul, hogy a diszkrét, szilárd részecskék alakjában előállítandó szervetlen vagy szerves vegyületek, vagy ezek keveré­keinek olvadékát porlasztjuk, e porlasztott cseppeket egy szilárd fázisú, eleve diszkrét részecskékből álló „beoltóanyag" részecskéivel ütköztetjük, miközben nemcsak a porlasztás körülményeivel és a beoltóanyag adagolásával, hanem külön - megfelelő hőmérsékletű és nedvességtartalmú - iners gázáram bejuttatásával biztosítjuk a diszpergálást, gondoskodunk szükség esetén a szárításról, ill. a kívánt nedvességtartalom beállításáról, a víz párolgáshőjének és a szilárd fázis kristályosodási hőjének kompenzálásáról, egy teljesen folyamatos, stacionárius feltételek között működtet­hető eljárás keretében. „Beoltóanyagként" az eljárás­sal már előállított előző szilárd termék egy része, más módon nyert szilárd termék, sőt - ha ez a körülmény 162367

Next

/
Oldalképek
Tartalom