162327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinazolinon és -tion-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentéi napja: 1970. VIII. 1. (SU-557) Japán, 1969. VIII. 2. (61222/69) 1969. VIII. blsobbstgr 4 (61872/69 j 1969> IX . 4. (70453/69) 1969. XII. 19. (102810/69) 1970.1. 24. (6628/70) 1970. II. 17. (14069/70) Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. X. 10. 162327 Nemzatkózi outMyozác C 07 d 51/48 Ftltaláló(k) Inába Shigeho vegyész, Takarazuka-shi, Yamamoto Michihiro vegyész, Toyonaka-shi, Ishizumi Kikuo vegyész, Minoo-shi, Mori Kazuo vegyész, Kobe, Yamamoto Hisao vegyész, Nishinomiya-shi, Japán. Tulajdonos: Sumitomo Chemical Company LTD.. Osaka, Japán Eljárás kinazolinon és tion-származékok előállítására 1 i A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új kinazolin-származékok előállítására, ahol D a (II) vagy (III) képletű csoport, n nulla vagy 1 és 3 közötti egész szám, R, és H2 hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, álkoxi-, alkiltio- vagy trifluormetil-csoport, R3 hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, alkoxi- vagy trifluor­metil-csoport, R4 3-6 szénatomos cikloalkil-csoport és W oxigénatom vagy kénatom; és a kapott termékek gyógyászati felhasználása. Az (I) képletű vegyületekben a halogénatom klór, bróm, 10 jód és fluor atom lehet, az 1-4 szénatomos alkil-csoport metil-, etil-, n-propik, izopropil-, n-butil-, izobutil- és tercier butil-csoportok, az 1-4 szénatomos alkoxi-csoport metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-, n-butoxi-, izobutoxi- és ter­cier butoxi-csoportok, a 3-6 szénatomos cikloalkil-csoport 15 ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, metil- cik­lopropil-, dimetilciklopropil- csiportok stb. Ha az -CnH2 n ­csoport 1-3 szénatomos alkilén-csoport, az pl. metilén-, etilén-, 1-metiletilén-, 2-metiletilén- és trimetilén-csoport le­het. 20 A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek egyik típusát az (I a) általános képletű vegyületek, másik típusát az (I b) általános képletű vegyületek képezik, ahol D, n, R,, R, és R, a fenti jelentésű. Az (I) általános képletű vegyületek és azok gyógyászatilag 25 elfogadható savas addíciós sói (pl. sósavas, brómsavas, kén­savas, foszforsavas, salétromsavas, ecetsavas, maleinsavas, fumársavas borkősavas, borostyánkősavas és citromsavas addí­ciós sók) kiváló farmakológiai tulajdonságokkal rendel­keznek, különösön mint gyulladásgátló és fájdalomcsillapító 30 szerek, ét különösen hasznosak mint közbenső termékek egyéb gyógyszerekhez. Például az l-ciklopropilmetil-4-fenil-6-klór-2 (lH)-kinazolinon jelentősen gátolja patkányokon az izlandi moha által kiváltott ödémát, mégpedig 15 mg/kg ;(orálisan adagolva) esetén 44,8%-kal, 75 mg/kg esetén 53,3%-: 35 kai és 150 mg/kg esetén 73,1%-kal, míg toxikus szimptómá­kat nem figyeltek meg, és a belső vérzés is negatív az ürülékben 1500 mg/kg orális adagolása után. A vegyület gyulladásgatló aktivitása hatszor nagyobb mint az 1,2-difenil-5 -3,5-dioxo- 4-n-butilpirazolidiné (fenilbutazon), és akut, szubakutés krónikus toxicitás« sokkal kisebb, mint a fenilbu­tazoné. A találmány további tárgya ilyen új és hasznos kinazolin származékokat és azok sóit tartalmazó gyógyászati készít- • menyek készítése. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek többféle módszerrel állíthatók elő. Az (I) általános képletű kinazolin származékok előállí­tásának egyik módszere szerint a (IV) általános képletű vegyületet, ahol D, n, R,, R, és R„ a fenti jelentésű és Z oxigénatom vagy imino-csoport, a molekulában-OCN- vagy -SCN- csoportot tartalmazó vegyülettel reagáltatunk. Az -OCN- vagy -SCN-csoportot tartalmazó vegyület pl. cián­sav vagy annak sója, tiociánsav vagy annak sója, karbamin­savészter, tiociánsavészter vagy karbaminsahalogenid lehet. A ciánsav sóira példa a nátriumcianát, ammóniumcianát és káliumcianát. A tiociánsav sói pl. a nátriumtiocianát, kálium­tiocianát és ammóniumtiocianát. A karbaminsavészterek al­kilkarbamátok, pl. etilkarbamát és metilkarbamát lehetnek. Karbaminsavhalogenidek pl. a karbamilkloridok. A reakciót oldószer jelenlétében vagy annak távollétében hajtjuk végre. A reakció hőmérséklete és a használt oldószer az OCN- vagy SCN-csoportot tartalamzó vegyülettől függ. Az (Ib) általános képletű 2(lH)-kinazolintion származékok a megfelelő (la) általános képletű 2(lH)-kinazolinon szár­mazékokká alakíthatók át valamely oxidálószerrel történő kezeléssel oldószerben vagy oldószerkeverékben. Oxidáló­szerként például hidiogénperoxidot és permangauátot alkal­mazhatunk. Az oldószer megválasztása az oxidálószertől függ. A reakcióhőmérséklet az oxidálószertől függően változik. 162327

Next

/
Oldalképek
Tartalom