162278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető testek és védőrétegeik mikroszkópikus hibáinak roncsolásmentes kimutatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. VII. 28. (MA-2124) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. VIII. 15. 162278 Nemzetközi osztályozás: G 01 r 31/22 G 01 n 27/60 Feltaláló(k): dr. Pataki György oki fizikus 40* Ló'rinczy András oki. fizikus 30%, Németh l'iburné oki. vegyész 30%, Budapest. Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest. Eljárás félvezető testek és védőrétegeik mikroszkopikus hibáinak roncsolásmentes kimutatására. 1 A találmány tárgya eljárás félvezetők és/vagy ezek felületén létrehozott védőrétegek mikroszkopikus hibáinak roncsolás­mentes kimutatására. félvezető egykristályok, félvezető anyagok epitaxiális létegei, valamint ezeken létrehozott szigetelő védőrétegek pl. oxidok alkotják a félvezető eszközök gyártásának alap­anyagait, kezdve a hagyományos bipoláris tranzisztortól a legbonyolultabb integrált áramkörig. A fentebb említett anyagok; félvezető egykristály, epi­taxiális réteg, szigetelő réteg, természetesen nem tökéletes szerkezetűek. Gyártási körülményeiknek megfelelően több kevesebb tökéletlenséget tartalmaznak, amelyek hatnak a belőlük készített eszközök tulajdonságaira. Az előforduló hibák igen sokfélék lehetnek, pl. diszloká­ciók, kristályhatárok, mikroinhomogenitások, illetőleg p-n átmenetek, tű lyukak (pin-hole) stb. A diszlokáció sűrűség pl.'; jelentős hatással van a kisebbségi töltéshordozók mozgé­konyságára, ami viszont az illető anyagból készült pl. bipoláris tranzisztor frekvencia sajátságait befolyásolja. Az utolsónak említett tű lyukak pedig,amelyek szigetelő rétegek­ben lépnek fel, okozhatják az integrált áramkörök viszonylag nagy gyártási selejtjét. Ezeken a lyukakon ugyanis átféme­ződés lép fel. Mindezekből látható, hogy nagy jelentőségük van azoknak az eljárásoknak, amelyek lehetővé teszik e hibák kimutatását ipari szinten. Az egyes hibafajták destruktív kimutatása ipari és labora­tóriumi szinten kidolgozott, azonban minden egyes hiba­fajtára más és más metodikát kíván. Pl. a diszlokációk kimutatása félvezető anyagoktól függő kémiai marószerrel 30 történhet, amelyben a félvezető darabkát különböző hó'^ fokon, különböző időkig keli mami. A tű lyukak iparban elterjedt detektálása vagy klórmarási eljárással történik (800 C, Cl-gáz, 1 perc), vagy elektrolitikus inaras az oxid leluletere cseppentett elektrolitban. Mindkettő -*^ 10 15 20 25 destruktív, az első igen bonyolult, a második bár egyszerű, marási jellege miatt sok esetben hamis eredményt adhat, mivel a nagyobb lyukak hatása a kisebbekét elnyomhatja. Nem részletezzük, pl. a mikroinhomogenitások kimu­tatását, mely nem egy anyag esetében mikroszekundomos impulzusokat igénylő elektrokémiai marásból áll. ; Mindezekkel szemben találmányunk szerinti eljárással fél­vezető testek illetőleg ezeken létrehozott védőrétegek fent felsorolt mikroszkopikus hibáit roncsolásmentesen egy és ugyanazon módszerrel könnyen, ipari körülmények között megvalósítható módon lehet meghatározni. Találmányunk azon a fizikai jelenségen alapul, hogy félvezető test és fém fegyverzet között egyenfeszültség hatására kialakuló statikus villamos tér eloszlása függ a félvezető felület-közeli rétegében, illetőleg a félvezető testen elhelyezett szigetelő védőrétegben lévő mikroszkopikus hi­h-Htól is Találmányunk szerinti eljárás tehát félvezető testek és/vagy ezek felületén létrehozott védőrétegek mikro­szkopikus hibáinak roncsolásmentes kimutatására vonatkozik és az jellemzi, hogy a félvezető test és vele nem érintkező fém fegyverzet közé 100-nál nagyobb dielektromos állandójú, villamosan öltött, előnyösen 100-100 000 Angstrom; szemcseátmérőjű szigetelő folyadékot töltünk és egyen-1 feszültségű áramforrásnak a szigetelő por töltésével ellentétes, poláritású sarkát a félvezető testhez, másik sarkát pedig a fegyverzethez kapcsoljuk. «-- v Találmányunk szerinti eljárás egyaránt alkalmazható fel­vezető testek és félvezető testek felületén létrehozott szige­telő rétegek vizsgálatára. Találmányunk szerint alkalmasan választott folyékony dielektrikumba igen kis méretű szemcsékből álló szigetelő port helyezünk, amelyek elektromos töltéssel rendelkeznek, és amelyekkel a folyadék kémiai reakcióba nem lép, majd a szemcsék töltésének előjelétől függő polaritással egyen­feszültséget kapcsolunk a fém és a félvezető test közé. A 162278

Next

/
Oldalképek
Tartalom