162243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inggallérnak ingtesthez történő egyvarrásos fölerősítésére, valamint varrógépre rászerelhető vezetőelőtét az eljárás végrehajtására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS IMMJ Bejelentés napja: 1970. X. 22. (FE—834) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: A 41 b 3/04 D 05 b 27/00 Horváth Miklós villanyszerelő, 65%, Bötös íTibor műszeres, 35%, Budapest Eljárás inggallérnak ingtesthez történő egyvarrásos fölerősítésére, valamint varrógépre rászerelhető vezetőelőtét az eljárás végrehajtására A találmány eljárás inggallérnak ingtesthez történő egyvarrásos fölerősítésére, valamint var­rógépre rászerelhető vezetőelőtét az eljárás vég­rehajtására. Inggalléroknak az ingtesthez történő felerősí­tése világszerte a konfekcióiparban jól bevált un. kétvarrásos technológiával történik. E ha­gyományos módszernél első lépésben az ingtest­hez hozzávarrják a gallér ún. alsó lapját, má­sodik lépésben pedig befordítás után az anyag szélétől meghatározott távolságban a gallért le­tűzik. Mint ismeretes a gallér maga három ré­tegből áll, az alsó lapból, a fölső lapból és a ket­tő között elhelyezkedő bélésből. A hagyományos felvarrási technológia során a felső lapot a másik kettőhöz képest előreug­ratva helyezik el, ezen előreugratott részt a bé­lés balfelére hátratolják, majd bizonyos széles­ségben előre letűzik. Az előretűzött felső és al­só lapot egymásra helyezik és a bélés mentén összevarrják oly módon, hogy az alsó lapból az ingtesthez való csatlakoztatás céljára néhány mm szélességű sáv elvarrás céljából szabadon ma­radjon. Ezután a gallér alsó lapját az ingtest nyakki­vágásának elülső oldalára helyezik és az ing­testhez hozzávarrják. Eközben a gallér felső lap­ját a felvarrás vonalára helyezik el úgy, hogy azt eltakarja. Az ún. letűzéskor a gallérhoz illeszke­dő nyakléc kiálló részén végzik el a dísztűzést, 10 15 20 25 30 majd a nyakléc mentén az ingtesthez való letű­zós után a munka a nyakléc túloldali kiálló dísz­tűzésével fejeződik be. Mint fentiekből megállapítható, a gallérnak az ingtesthez történő fölerősítése voltaképpen két különálló varrással történik. Ez nemcsak annyit jelent, hogy az elkészítendő varrat hossza két­szerese az ingtest és a gallér közös határvonalá­nak, ami cérnafelhasználás szempontjából gaz­daságtalan, hanem a művelet során két ízben kell megfordítani az anyagot, ami technológiailag kedvezőtlen, mert a termék elkészülési idejét indokolatlanul megnyújtja. Hátrányos a hagyo­mányos módszer azért is, mert a második lépés során a letűzés alsó fele a dolgozó számára nem figyelhető meg, és ezért többnyire szabálytalan, esztétikailag kedvezőtlen varratok keletkeznek. A közismert hátrányok kiküszöbölésére pró­bálkoztak már különböző segédszerkezetek al­kalmazásával, amelyek jobbára valamilyen em­beri tevékenység utánzásával a munka elvégzé­sét megkönnyítették és a kapott termék-minő­ség állandóságát biztosították, az elvégzendő munka mennyiségét azonban segítségükkel nem sikerült lecsökkenteni, a technológia pedig sem gyorsabbá, sem gazdaságosabbá nem vált. A fehérneműt gyártó konfekcióiparban rég­óte megvan az igény a gallérfölerősítés egyvar­rásos módszerrel történő megvalósítására, való­jában azonban csupán a svéd Davidson cégnek 162243

Next

/
Oldalképek
Tartalom