162191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés timföldgyári berendezésekben keletkezett palás lerakódások eltávolítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. II. 23. Módosítási elsőbbség: 1971. XII. 23. 4. igénypontra Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. X. 31. (AU—238) 162191 Nemzetközi osztályozás: C 22 d 3/12 Feltalálók: Bunda László term. oszt. vez., Ajka, 25%, Harsányi József gépészmérnök, Budapest, 35%, Pais Zoltán vegyészmérnök, Ajka, 25% Dr. Somossi István vegyész, Ajka 15% Tulajdonons: AliUTERV, Alumíniumipari Tervező Vállalat, Budapest, 50%, Ajkai Tímföldgyár és Alumíniumkohó, Ajka, 50% Eljárás és berendezés timföldgyári berendezésekben keletkezett palás lerakódások eltávolítására A timföldgyártás során feltárt, majd hígított zagy szuszpenzióban tartalmazza a bauxit old­hatatlan alkotóit elsősorban a FeaOj tartalmú vörösiszapot és a művelet során keletkezett nát­rolitot [(1—2)Na2 0-(l—3)A1 2 0 3 (2—5)Si0 2 ] Ezek eltávolítása a folyadékfázisból, iszap szempont­jából sorbakapcsolt, ülepítő és mosó berendezé­sekkel, ellenáramú mosás elvén történik. A be­rendezések lassan forgó iszapterelő szerkezettel ellátott nagyméretű tartályok. E sorbakapcsolt tartályok belső falain, valamint a terelőszerke­zeten idővel vastag és folyton növekvő lerakó­dás képződik. Az ülepítő és mosó berendezése­ket leállás nélkül addig üzemeltetik, ameddig a lerakódások vastagsága ezt még megengedi. Ezt követően egy-egy berendezést a sorból kiiktat­nak, s a lerakódást kézi tisztítással (csákány, nagykalapács, légkalapács, vízfecskendő) eltávo­lítják. A lerakódás igen szívós, kemény konzisz­tenciájú anyag, ezért e berendezések tisztítása fáradságos, időigényes, veszélyes munka. Ezen­felül ha egy berendezést a sorból tisztítás céljá­ból kiiktatnak, a megrövidített mosósor miatt megnő a hányóra kerülő vörösiszap lúgkoncent­rációja, ami lúgveszteségtöbbletet okoz. Minden timföldgyár törekvése tehát a legrövidebb tisz­títási idő elérése. Jelenleg jó szervezés esetén is 3500—4000 munkaóra egy 0 35 m-es ülepítő be­rendezés tisztítási időigénye. Világszerte keresnek gépesített megoldást e 10 15 20 25 30 lerakódások eltávolítására, kísérleteznek pl. nagy nyomású vízsugárral is, de gyakorlati eredmény nélkül. Ma is minden timföldgyárban a közvetlen emberi munkát alkalmazzák. Ismeretes, hogy ezek a lerakódások vörös­iszapból, nátrolitból és az ezeket összekötő alu­míniumhidrátból állnak. Az alumíniumhidrát, mely hidrolízis folytán csapódik ki az oldatból, nátronlúgban oldódó alkotó, amely a vörösisza­pot és a nátrolitot behálózva, azokkal együtt ra­kódik a tartály falára és a terelőberendezésre. Ez a lerakódás laboratóriumi méretekben forró nátronlúgban részben oldódik, pontosabban ki­oldódik belőle az alumíniumhidrát, így az oldha­tatlan vörösiszap és nátrolit fázis szétesik. Eb­ből a laboratóriumi kísérletből kiindulva elkép­zelhető a berendezések forró sűrűlúggal való mosatása, de ezt nem alkalmazzák, mert egyrészt igen nagy egy ülepítő berendezés térfogata, ami­nek feltöltéséhez 5000—6000 m3 lúgra lenne szükség, másrészt mert az oldófolyadék inten­zív mozgatásának hiánya miatt a beoldódás mér­téke csekély. Viszont ha a lúggal feltöltött ülepí­tőben intenzív kevertetést akarnánk biztosítani, ehhez igen tetemes villamos energiára lenne szükség. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a le­rakódás eredményes megbontása összetételénél fogva csak akkor lehetséges, ha a tisztítandó be­rendezésben az oldófolyadékot intenzív áram-162191

Next

/
Oldalképek
Tartalom