162177. lajstromszámú szabadalom • Kommutátorok és csószógyűrűk villamos gépekhez és eljárás azok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. IV. 22. (VE—599) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. V. 08. (WP 21 dV139 699) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 162177 Nemzetközi osztál} ozás: H 01 r 39/02 Cl i Feltalálók: Forste Walter mérnök, Suhl/Thüringen, Teuschler Hans-Joachim oki. vegyész, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Vereinigung Volkseigener Betriebe Elektrische Konsumgüter, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Kommutátorok és csuszógyűrűk villamos gépekhez és eljárás azok előállítására A találmány kommutátor és csuszógyürü elekt­romos gépekhez, az elektrotechnika különböző te­rületein használható csúszó érintkező és eljárás ezek előállítására. Az elektromos gépekhez használt kommutáto­rokat és csuszógyürüket, valamint az elektrotech­nikában alkalmazott csúszó érintkezőket általában jő elektromos vezetőképességű anyagokból, főként vörösrézből állítják elő. Ezeknél a fémek túlnyomó részét az egyes kommutátorszeletek, illetve csu­szógyürürészek mechanikai befogására, rögzíté­sére hasznosítják, azaz a fémeknek csak kis részét használják ki a csúszó érintkező feladatának tény­leges végzésére és az eközben fellépő kopások el­lensúlyozására. Az ilyen kommutátoroknál és csu­szógyürüknél azonban a fellépő centrifugális erők következtében nagy mechanikai szilárdságot és fu­táspontossági követelményeket támasztanak. Ezért az ujabb időkben ismertté váltak olyan kommutátorok és csuszógyűrűk, amelyeknél tartó­testként nem-fémes anyagot, például valamilyen poliformaldehid gyantát alkalmaznak. Ezeknél a futófelületeket szükséges kialakításuk után ezüs­tözik, illetve grafittal vonják be, majd ezt köve­tően elektrolitikusan rézréteget csapatnakki rájuk, ami növeli a csúszó órintkezőfelületek elektromos vezetőképességét. Az ilyen eljárással előállított kommutátorok és csuszógyűrűk e fémezett futófelületeinek tapadó­szilárdsága azonban oly mértékben nem-kielégítő, hogy ezeket a rézréteg rögzítése céljából a hom­lokoldalakon rovátkákkal kell ellátni. Ezenkívül az ilyen fémezett műanyag-kommutátoroknál az a ve­szély forog fenn, hogy az elektromos gépek üze-5 meltetésefolyamánfellópőkefeszikrázás következ­tében idő előtt elkopnak. Ez a veszély a szerves­kémiai anyag növekvő, illetve nagyobb üzemi hő­mérsékleteken való alkalmazása esetén progresz­szív módon nő és az anyag tartóssága ugyanilyen 10 arányban csökken. Az ilyen fémezett kommutáto­/ rokat főként a kis teljesítményű elektromos gépek­nél nem lehet alkalmazni, amelyeknél igen intenziv kefeszikrázás lép fel. Ez a kefeszikrázás még to­vább nő akkor, ha a kommutációs felület mechani-15 kai futáspontossága nem optimális, ami főként a híradástechnika egész frekvenciaspektrumában hat zavarforrásként. Ismertté váltak továbbá olyan kommutátorok, amelyek keramikus, kerületi felületükön hornyok-20 kai ellátott testekből állanak, amely hornyokban az elektromos vezetőket fémszórás révén állítják elő. Szintén ismert, hogy egy keramikus szigetelő testben a gyürüs hornyokat és a homlokoldalba tor-25 kolló csatornákat alumínium fröccsöntvénnyel töl­tik ki és azután a futófelületekre rezet galvanizál­nak. Ezeknél a konstrukciós kiviteleknél hátrányos, hogy a kerámiai alaptestet a zsugorító égetési fo-30 lyamat előtt meglehetősen bonyolult módon kell ki-162177

Next

/
Oldalképek
Tartalom