162166. lajstromszámú szabadalom • Készülék textilipari fonalak vastagságingadozásának érzékelésére és a megtalált hibás szakaszok eltávolítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 162166 Bejelentés napja: 1970. VI. 01. (TE—580) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás • B 65 h 63/06; D 01 h 13/22 •isissR r~jM Bejelentés napja: 1970. VI. 01. (TE—580) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. T ORSZÁGOS ALÄLMÄNY HIVATAL I Bejelentés napja: 1970. VI. 01. (TE—580) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltalálók: Bojtár Pál oki. gépészmérnök, 25%, Bodrogi Ilona oki. villamosmérnök, 25%, Farkas Tibor oki. villamosmérnök, 40%, Megyeri Béla oki. villamosmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Készülék textilipari fonalak vastagságingadozásának érzékelésére és a megtalált hibás szakaszok eltávolítására 1 A találmány készülék textilipari fonalak vas­tagságingadozásának érzékelésére és a megta­lált hibás szakaszok eltávolítására, amely ké­szüléknek elektromos energiaforrása, a vizsgá­landó fonal áthaladására szolgáló mérőfeje, a 5 mérőfejben létrejövő villamos jeleket fölerősítő erősítője, valamint a mérőfejben elhelyezett elektromágneses vágószerve van. A textilipari gyártástechnológiában elkerül- 1° hetetlen, hogy a gyártott fonalban helyenként hibás szakaszok ne keletkezzenek. E hibák a későbbi feldolgozási műveletek során okozhat­nak gépállásokat, vagy a gyártott anyagban, pl. szövetbe kerülve jelenlétük minőségromlási i"> eredményez és így mindenképpen káros. E hibahelyeknek a szövetből való eltávolítása ún. „kivarrással" történhet, ez azonban igen gaz­daságtalan. A fentiekre való tekintettel kísérleteznek vi- 20 lágszerte a textiliparban ún. fonaltisztítással, amelynek az a célja, hogy a fonal fölcsévélé­sével egyidejűleg a benne lévő hibákat eltávo­lítja, pl. olymódon, hogy a fonalat elvágja, majd újból összecsomózza. 25 Az eddig ismert fonaltisztítók működésük alapján két csoportba sorolhatók; ezek a me­chanikus és az elektronikus rendszerű készü­lékek. Ezek közül a mechanikus rendszerű fo- .10 naltisztítók pontossága nem elégíti ki a kö­vetelményeket, amellett pedig olyan járulé­kos erőhatásokat okoz a fonalban, amely egy­általán nem kívánatos, és esetleg a fonal túl­igénybevételnek kitett szakasza szövetbe bedol­gozva, annak lokális meghibásodását, élettarta­mának lecsökkentését eredményezheti. Az utóbbi időben ezért az elektronikus reiad­szerű fonaltisztítókat részesítik előnyben. Mű­ködésük alapján ezeken belül is két fő kiala­kításmód lehetséges: a fotóelektromos, vala­mint a kapacitív rendszerű fonaltisztítók. A fotóelektromos rendszerű fonaltisztítók op­tikai mérési elven működnek, és a fonal lát­szólagos átmérőjét, ill. a letapogatott fonalsza­kasz kontúrját optikai úton érzékelik. Ez más­szóval annyit jelent, hogy azokon a helyeken, ahol a fonalban hibahely van, a vizsgáló esz­közül használt fénysugár intenzitásában követ­kezik be valamilyen változás. A másik, az ún. kapacitív rendszerű fonal­tisztítóknál a fonalat kisméretű síkkondenzátor lapjai között futtatják keresztül, amely síkkon­denzátor dielektrornos állandója megközelítőleg a levegőével azonos. Ennél >a rendszernél a be­rendezés voltaképpen a fonal tömegét méri, és azokon a helyeken, ahol a fonalban hiba van, ott megváltozik annak tömege, amelyet a ké­szülék a kondenzátor kapacitásváltozásának út-162166

Next

/
Oldalképek
Tartalom