162091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertéshús termelésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VI. 08. (IA—618) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162091 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 1/00 Feltalálók: Dr. Bajor Ferenc oki. mg. mérnök, ig. Budapest 20%; Mohácsi Károly igazgató Szekszárd 20%; Petrics Pál igazgató h. Szekszárd 20%; dr. Baltay Mihály oki. mg. mérnök Budapest 5%; Nicsovics György főagronómus, Szekszárd 5%; Sólymos Ferenc főkönyvelő, Budapest 5%; Fegyverneki Sándor főépítész, Budapest 4%; Köhler Sándor telepvezető, Szekszárd 3% Tulajdonos: Iparszerű Sertéstartó Termelőszö­vetkezetek Közös Vállalkozása, Budapest, 34%; Szekszárdi Állami Gazdaság, Szekszárd, 48%; Ral­ston Purina International, Han­nover, 18% Eljárás sertéshús termelésére A találmány eljárás sertéshús termelésére. Az utóbbi időben a sertéstartás, azaz sertés­hús-termelés nagy fejlődésen ment keresztül. Így alakult ki a mesterséges malacnevelés mint tartástechnológia, valamint hasonlóan új megöl- 5 dásként a legújabb időben honosodtak meg az anaerob takarmánytárolás és a padlós etetésű hizlalás! rendszerek. Az említett megoldások kis állománnyal ter­melő telepek üzemeltetésénél biztosítottak új le- 10 hetőségeket. A nagy állatlészámok felnevelésé­nél azonban ezekben a kis üzemekben bevált technológiáknak sok olyan problémával kellett számolni, amelyek az üzem szervezését és gazda­ságosságát kritikussá tették. Az eddig ismert 15 technológia esetén a malacokat anyatejjel és ta­karmánnyal etették. Ez egyrészt azt eredményez­te, hogy a malacok a kocákat lerágták (lesová­nyítottiák) és így azok húsként történő értékesí­tése szenvedett hátrányt, másrészt költséges ez 20 a rendszer. Van olyan megoldás is, amelyiknél a 4—5 napos korban leválasztott malacokat tejjel táplálják, itt viszont nagy tehenészetről kell gondoskodni. További problémát jelentett a lefölözött tej szállítása és a tej minőségének 25 biztosítása. A tejetetés továbbá megkövetelte a rendkívül jól, nagyrészt költséges berendezések­kel felszerelt tejkonyhák fenntartását a sertés­telepen, ahol a tej keverését és kezelését vég­zik. Ez sok esetben munkaszervezésileg és hi- 30 gieniailag igen megnehezíti a termelést, sőt a legkisebb hiba nagy kieséseket okoz. Az ismert eljárás szerint a malacokat vályú­ba öntött tejjel takarmányozzák, azonban a 24 óránál idősebb tej már nem alkalmas takarmá­nyozásra, így a vályúk naponta fertőtlenítésre szorulnak. Továbbá az ismert technológiánál egyedi emeletes rekeszekben vannak az állatok elhelyezve és a rekeszek rácspadozata alatt trá­gyalehúzó berendezés van, amely mechanikus úton viszi ki a trágyát. A berendezés automati­kával felszerelt és így igen költséges, valamint hibásodásra hajlamos. A találmány célja az import eljárások hiá­nyosságainak kiküszöbölése. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a malacokat a föccstej elszopása után anyjuktól elválasztva szá­raz azaz nem pépes takarmánnyal tápláljuk, ami­nek következtében a kocák az elválasztás után teljes értékű húsként, kedvező gazdasági ered­ménnyel értékesíthetők és azonkívül nincs szük­ség tehenészetre vagy tej felvásárlására, nem kell tejkonyha és megszűnnek a tejjel kapcsola­tos higiéniai problémák és csökken a takar­mányveszteség is. Az állatok a találmány szerint emeletes, illetve földszintes elrendezésű reke­szekben csoportosan vannak elhelyezve, az eddi­gi egyedi elhelyezéssel szemben, ami lehetővé 'te­szi a kisebb helyen történő nevelést és az egy­szerű, olcsóbb gépesítést, továbbá lehetővé vá-162091

Next

/
Oldalképek
Tartalom