162015. lajstromszámú szabadalom • Keret középütközős kapcsolószerkezettel sínhezkötött járművekhez

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. VII. 16. (VE—553) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. VII. 25. (WP 20 d/133 723) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VI. 29. 162015 Nemzetközi osztályozás: B 61 g 9/20; B 61 i 1/08 Feltalálók: Günter Kneupel oki. mérnök, Erhard Müller oki. mérnök, Klaus Dombrowski oki. mérnök, Delitzsch, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Ministerium für Verkehrswesen, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Keret középütközős kapcsolószerkezettel sínhezkötött járművekhez A találmány középütközős kapcsolószerkezet­tel ellátott keretre vonatkozik, sínhezkötött jár­művekhez, amely a középpontosan átadott hú­zó- és nyomóerőket a középütközős kapcsoló­szerkezet révén felveszi, és a külső hossztar­tókra adja át. Ismeretes (DDR—AP 54 391) olyan megoldás, hogy a középütközős kapcsolószerkezet révén a centrálisán bevezetett erőket háromszög alakú merevítőlemezekkel adják át a külső hossztar­tókra, amely lemezek a kereszttartó és annak lezárása tartományában a külső hosszirányú tartókon csomópontokat alkotnak. Ezáltal a kül­ső hossztartók hasonlóan kapják a terhelést, mint oldalütközők alkalmazása esetében. Ennél a megoldásnál hátrányként jelentkezik, hogy az erő támadáspontja a középütközős kap­csolószerkezet csuklójában van, és az erőátadás a külső hossztartókra a csomópontokban törté­nik, amelyek relatíve nagy távolságban vannak a csuklótól. A keretnek a középrésze kismér­tékben van megterhelve, úgyhogy az erőátadás­nál járulékos merevítések szükségesek, amelyek a símhezkötött jármű önsúlyát növelik. Az erőelosztás a csomópontokban azért hát­rányos, mert a keret előrésze nem a kereszt­metszet által felvehető terheléseket viseli, és ezáltal terhelhető keresztmetszetek maradnak kihasználatlanul, amelyeket másrészt azonban a járulékos merevítésekkel mégis el kell látni. 10 15 A találmány célja a felsorolt hátrányok ki­küszöbölése, és a centrális erőbevezetéshez já­rulékos súlynövekedés nélkül olyan keret ki­alakítása, amely a fellépő terheléseket maradó alakváltozás nélkül képes felvenni. A találmány feladata a keret megfelelő ki­alakításával a középütközős kapcsolószerkezet révén centrálisán bevezetett húzó- és nyomó­erőknek a keresztmetszetnek megfelelő, oly mó­don való elosztása, hogy a keret terhelése annak megfelelően következzék be, ahogyan ezek az erők a sínhezkötött járművek csavaros kapcso­latokkal és oldalütközőkkel való felszerelése mellett jelentkeztek. A találmány értelmében a feladat oly módon nyer megoldást, hogy a középütközős kapcsoló­szerkezet által egy csuklóban centrálisán beve­zetett erőket a húzó-nyomó-szerkezet veszi fel, 20 .miméllett a húzó-nyomó-szerkezetet befogadó kamra, amely roncsolódó tagként működik, a középhossztartókra és a diagonális támrudakra való, az azok keresztmetszetének megfelelő mértékű erőelosztáshoz, valamint a külső hossz-25 tartókra való erőátadáshoz szükséges vonó- és nyomóütközőket képezi a ház, a középhossz­tartók és a diagonális támrudak által együtte­sen alkotott csomópontokban, mimellett a cso­mópontok a homloktartó közvetlen közelében 30 vannak kialakítva, 162015 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom