162012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás italok, főként borok derítésére és stabilizására alkalmas bentonit előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. X. 08. (VA—1348) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VI. 29. 162012 Nemzetközi osztályozás: C 01 f 7!08 Feltalálók: Vasvári Gáborné oki. vegyész, Budapest, Dr. Szántó Ferenc oki. vegyész, Budapest, Dr. Várkonyi Bernát oki. vegyész, Szeged, Dienes Lajos oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbábony, mint Vasvári Gábor­né, dr., Szántó Ferenc, Dienes György budapesti és dr. Várkonyi Bernát szegedi lakosok jogutóda Eljárás italok, főként borok derítésére és stabilizálására alkalmas bentonit előállítására 1 A találmány eljárás italok, főként borok de­rítésére és stabilizálására alkalmas bentonitok előállítására. Régóta ismeretes, hogy egyes agyagfélesége­ket, így különösen bentonitokat előnyösen lehet italok, különösen borok derítésére alkalmazni. Később azt is kimutatták, hogy a bentonitok fehérjéket adszorbeálnak és így a borok stabi­lizálását is elősegítik. Nem alakult ki azonban arra nézve egységes álláspont a kutatók között, hogy melyik bentonitféleség a legelőnyösebb a nagyüzemi körülmények között. Egyes kutatók szerint a nagy duzzadóképes­ségű nátriumbentonitok alkalmasak erre a cél­ra, mert a duzzadás folytán az agyagásvány belső felületei feltáródnak és így pl. a fehér­jék adszorpciója nagyobb mértékben mehet végbe. Ezzel megegyezően az 526 328 sz. olasz szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amely során a természetben előforduló kalcium- vagy magnézium-bentonitokat nátrium-bentonittá ala­kítják át, s ezt használják derítésre. A 682 788 sz. német szabadalmi leírás savval, vagy feliszapolással előkezelt montmorillonit­jellegű alumíniumszilikátokkal történő sörcefre, vagy sörkezelést ismertet. A 155 522 sz. magyar szabadalmi leírás el­járást ismertet erjesztett italok kezelésére alkal­mas adszorpciós anyag előállítására. Ismeretes, hogy nátrium-bentonitokat alkalmaztak koráb­ban a sörkezelésben, amelyek azonban hátrá­nyosak voltak egyrészt, mert a habzásképesség szempontjából fontos fehérjéket is eltávolítót-5 ták, másrészt mert nehéz a sörből szűréssel el­távolítani, hosszú, több napos ülepítés szük­séges. Ugyanezeket a hátrányokat a kalcium-bento­nitok nem mutatják, azonban hatásuk lényege-10 sen csekélyebb, mint a nátrium-bentonitoké. A leírás szerint a bor fehérje-stabilizálására az erősen duzzadó nátrium-bentonitok bizonyultak a legjobbnak. Használatukat azonban azért nem engedélyezik, mert a borban levő sókkal ion­csere lejátszódása miatt a borhamú analízis értékét meghamisítják. tA leírás olyan adszorp­ciós anyag előállítási eljárást ismertet, amely szerint a duzzasztott betonitot savval aktiválják. Az előállítás során a természetes ásványi kal­cium-bentonitot ásványi savval forralják, szű­rik, mossák majd préseléssel vagy leszivatással részlegesen víztelenítik, A savas feltárás során jelentékeny: 140 g száraz agyagra 140 ml cc. sósavat használnak. A 'bentonitok derítő és fehérjemegkötő képes­ségét vizsgálva sok kutató jutott arra a meg­állapításra, hogy az nem párhuzamos a duz­zadóképességgel. Jakob, L. vizsgálta a bentonittal derített bo-30 rok fehérjetartalmát. (Die Wein—Wissenschaft, 15 20 25 162012

Next

/
Oldalképek
Tartalom