162009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonatos élelmiszerek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 15. (UI—175) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1970. VI. 16. (29 151/70) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VI. 29. 162009 Nemzetközi osztályozás: A 22 c 13/00 Feltalálók: Deacon Martin John, Kindleysides Leslie, Northamptonshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: Unilever NV, Rotterdam, Hollandia Eljárás bevonatos élelmiszerek előállítására A találmány bevonatos élelmiszerek, főként kollagén bevonatot (tartalmazó élelmiszerek, mint koUagénbélbe töltött kolhászfajíták előállítására vonatkozik. A kollagén ibevonatítal ellátott élelmiszerek 5 gyantása egyidejű exÉrudáláisi eljárással (ko­extrudálással) kdivitelezihető az 1 23:2 ÖOil számú angol szabadalmi leírás előírásai szerint. A kol­lagén .bevonatok hátránya azonban, hogy iha a termékekéit nedves közegben főzik, akkor a 10 kollagén zselatinná hMralizáládák, a bevonait foe­köwetkezo mechanikai meggyengülése a főtt ter­mék külső megjelenését rontja. Ha pl. koextru­dált kollagén bevomabtal ellátott kolbászifajitákat szorosam egymás mellett felvert híg tészta- 15 anyagiban főznek vagy zárt sütőiben sütnek, esetleg grilleznek, akkor a bekövetikezötit zse­latinálódás gyakran a bevonat széteséséhez vezet. A taláknáinyt aiira a felismerésünkre 'alapoz- 20 zuk, hogy ha hőhatásra gélesedő nem ionos oeUulózétent, imint ímetilcellulázt keverünk a ko­extrudálásnak alávetett kollagén masszáihoz, ak­kor ä kollagén ibevonat ellenállóképessége ja­vítható, oem bomlik szét. 25 A nem ionos cellulózéter adalékot a ibevonat szárazanyag tartalmára számítva 1—SO súly°/o, előnyösabban azonban 5—20 súly°/(Hban alkal­mazzuk. 30 A metilcellulóz, vagyis a cellulóz ímetilétere — mint már említettük — különösen alkalmas a találmány szerinti icélojkra. Egy másak alkalmas anyag a oellulóz hidroxialkilétere, mint pl. a [hidroxipropilmertálétere. Az utóbbi vegyületnek niertnlétenrel közös tulajdonsága, hogy hőbeha­tásra gélesedik, vagyis vizes oldatokból kicsapó­dik, iha a hőmérsékletet 60 °C fölé emeljük. Fel­tételezliető az, hogy a nam ionos cellulózéterek hozzáadásával elért javított hő- és nedvességgel szembeni ellenállóiképeaség annak itulajdonliliható, hogy a kollagén és a oellulózéter között fizikai kölosönlhatás megy végbe, mivel a oellulózéter főzésnél kicsapódik. A nem ionos cellulózéterek, minit a metiloel­lulóz (cellulóz—OCH3) különböznek az ionos cellulózéterekitől, minit a karlboximetiloellulóztól (oellulóz—O—CH2—CO2H), amelyeket nátrium­sójuk alakijában használnak az élelmiszeripar­ban. A találmány szerinti nem ionos oellulóz­éterekitől eltérően a karboximetiloellulóz hőha­tására nem gélesedik. Kiariboximetilcelluloz fel­használását kollagénhevonatos kolbászféleségek­nél kollagén extrudálásával javasolják a 430 403 és a 45ÖQi0i2 sz. svájci szabadalmakban. Ezen svájci szabadalmak egyike megegyezik a leírás 1. példája utolsó bekezdésében hivatkozott 3 123 483 sz. USA szabadalomban leint eljárással. Ezek a korábbi eljárások azonban nem foglal­koznak a koextrudálási művelettel. A leírás 1. 162009

Next

/
Oldalképek
Tartalom