160970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogént és szénmonoxidot tartalmazó gázelegyek előállítására

SZABADALMI 160970 MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jßlhk Nemzetközi osztályozás: m^mflbf C 01 b 2/02 Wltlmm Bejelentés napja: 1969. IV. 11. (RU—141) ^pp Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. IV. 18. (P 17 67 261.6) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1972. I. 28. HIVATAL Megjelent: 1973. XII. 31. v-Feltalálók: Dr. Schnur Friedrich Oberhausen-Sterkrade-Nord, Dr. Prott Ernst Oberhausen-Holten, Dr. Falbe Jürgen Dinslaken, Dr. Hahn Heinz-Dieter Oberhausen-Sterkrade-Nord, " Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ruhrchemie Aktiengesellschaft Oberhausen-Holten, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás hidrogént és szénmonoxidot tartalmazó gázelegyek előállítására Szén-szén kettőskötést tartalmazó vegyületek katalizátorok (különösen kobaltkarbonil-vegyületek) jelenlétében szénmonoxiddal és hidrogénnel történő reagálásra képesek. E reakció (oxoszimtézás vagy hidroftmmilezés) az ipariban igen nagy jelentőségű a kiindulási olefineknél eggyel nagyobb szénatomszámú aldehidek és alkoholok előállításánál. (J. Falbe, Synthesen mit Kohlenmonoxyd, Berlin—Heidelberg—New York, 1967. 3. oldal). A reakciónál általában izomeraldehidek keveréke keletkezik. Egyetlen aldehidből álló egységes termék csak szimmetrikus, kettős^kötés-vándorlással nem izomerizálható olefinek felhasználása esetén képződik. Az aldehidekből és alkoholokból utóreakciók útján melléktermékként nagyobb szénatomszámú alkoholok, észterek és karbonsavak keletkeznek, melyek a reakcióelegy feldolgozásakor magasabb forráspontjuk miatt desztillációs maradékot képeznek. Az ily módon visszamaradó, gyakran „sűrű olajnak" nevezett, magas forráspontú frakciónak csupán kis része alakítható értékes termékekké. Ezen túlmenően a fő termékként képződő, általában több izomer aldehid keverékéből álló frakciónak valamennyi izomere nem dolgozható fel egyformán sikeresen. Így pl. a propilén hidroformilezésekor képződő n-butiraldehid számos, ipari méretekben megvalósított reakció értékes kiindulási anyagát képezi. Ezzel szemben a melléktermékkent kisebb mennyiségben keletkező izobutiraldehid gazdaságos felhasználása mind ez ideig megoldatlan maradt. A gyakorlatban tehát szükséglet mutatkozott 5 olyan eljárás kidolgozása iránt, melynek segítségével az oxoszintézis melléktermékeként képződő magas forráspontú frakciók és a további feldolgozásra kevésbé alkalmas aldehidek iparilag gazdaságosan értékesíthető vegyületekké 10 alakíthatók. Különösen célszerűnek látszott e tekintetben a fenti termékek hidrogént és szénmonoxidot tartalmazó gázelegyekké történő parciális oxidációja. Az ily módon kapott gázelegyek ugyanis szintézisgázként (pl. ammóniagyártás-15 hoz) vagy olefin hozzákeverése után az oxoszintézishez' alkalmazhatók. Ismeretes, hogy szénhidrogéneket tartalmazó 20 anyagok oxigéntartalmú gázokkal történő tökéletlen elégetésekor hidrogént és szénmonoxidot tartalmazó gázelegyek állíthatók elő. (lásd. pl. 780 120 számú brit szabadalom). E szabadalmi leírás szerint a szénhidrogéneket oxigéntartalmú 25 gázzal és túlhevített vízgőzzel nyomás alatt különleges kiképzésű égetőkamrába vezetik, miközben a kiindulási anyagok bensőséges keveredését biztosítják. A fenti eljárásnál széntartalmú kiindulási anyagként kizárólag szénhidrogé-30 neket (pl. bizonyos ásványolajfrakciókat) alkal-160970