160966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szekundér folyadéknak primér folyadék energiájával történő emelésére

MAGTAB SZABADALMI 160966 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY U^^^Ä» Nemzetközi osztályozás: ÄP~jW F 04 f 1/08 ^^^P Bejelentés napja: 1970. VI. 19. (PU—171) ^w^ Módosítási elsőbbség: 7, 14, 16, 18, 20, 22, igénypontok bejelentésének napja: 1971. III. 23 18. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1973. XII. 31. Feltalálók: ÍPucher János oki. mérnök (85%) és Dr. Schmieder Antal oki. bányamérnök, (15%), Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés szekundér folyadéknak primer folyadék energiájával történő emelésére A találmány szekunder folyadéknak primer folyadék energiájával történő emelésére vonat­kozik. Ismeretes, hogy egyes ipartelepeknek jelentős vízigényük mellett számottevő elhasznált vizük 5 van és míg a friss vizet adott esetben mélyről kell felszivattyúzniuk, addig az elhasznált víz sokszor a benne rejlő energia kihasználása nél­kül kerül az ugyancsak mélyen fekvő befogadó­ba. Előfordul az is, hogy egy ipartelepen belül 10 is nagy a vertikális vízforgalom, ami ugyancsak jelentős energiaigénnyel járhat. Kézenfekvő a törekvés, hogy a friss víz eme­lésére a használt-víz energiáját hasznosítsák. Az ezt célzó eddig alkalmazott eljárásoknak azon- 15 ban meglehetősen rossz a hatásfokuk. A legálta­lánosabb megoldásban a használt-víz energiáját turbinahajtású generátorral villamos energiává alakítjuk át, majd ezt a villamos energiát hasz­nálják fel a szivattyú hajtására, amely a friss 20 vizet a kívánt szintre emeli. Az ilyen gépcsoport összhatásfoka a legjobb esetben is csak 40—50% lehet. Egy másik megoldásban a használt-víz által 25 hajtott turbinát közvetlenül kapcsolják a friss­víz emelésére szolgáló szivattyúval, azonban en­nek a gépcsoportnak a hatásfoka sem lehet 40 — 60%-nál nagyobb. Elvileg meg lehetne a kérdést oldani az ún. 30 folyadéktranszformátorokkal is, amelyek a hasz­nált-víznek mint primer folyadéknak vagy a lendületi (kinetikai), vagy a helyzeti (potenciá­lis) energiáját hasznosítják. A friss-víz mint sze­kunder folyadék emelésére a lendületi energiát hasznosító ismert folyadéktranszformátoroknak — a vízsugár szivattyúnak, a vízemelő kosnak és a gőzsugár szivattyúnak — a hatásfoka azon­ban alig 10—15%, gyakorlati alkalmazásuk en­nélfogva nem célravezető. A helyzeti energia hasznosítására leginkább számbajöhető légsűrí­tős bányaszivattyúnak a hatásfoka a levegő ösz­szenyomása következtében beálló nagy térfogat­csökkenés miatt ugyancsak kicsiny; alkalmazha­tósága is igen kis területre korlátozódik, ezért a szóbanforgó célnak ismét nem felel meg. A jelen találmány a szekunder folyadéknak a primer folyadék helyzeti energiájával történő emelését ugyancsak folyadéktranszformátoros elven oldja meg, de minden eddigi megoldásé­nál lényegesen kedvezőbb, mintegy 85—90%-os, vagy adott esetben akár ennél is jobb hatásfok­kal — ami azt jelenti, hogy a friss-víz emelésé­hez különben szükséges energiának csupán 10— 15%-ról kell más úton gondoskodni. A találmány szerinti folyadékemelés két ütem­ben, tehát szakaszosan történik; két vagy több berendezés ütembeli eltolásával történő üzemel­tetésével azonban folyamatossá tehető. 160966

Next

/
Oldalképek
Tartalom