160832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénfluorid gáz megkötésére hulladék gázokból
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. I. 19. (AU—237) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. I. 21. (P 20 02 537.0) Közzététel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1973. XI, 30. 160832 Nemzetközi osztályozás: B 01 d 53/16 \i Feltalálók: Dr. Bensch Herbert vegyész, Bonn, Husmann Albrecht, mérnök, Uedorf, Dr. Winkhaus Günter vegyész, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Vereinigte Aluminiumwerke Aktiengesellschaft, Bonn, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás hidrogénfluorid gáz megkötésére hulladék gázokból A találmány eljárás gáz alakú hidrogénfluoirid megkötésére és eltávolítására a hulladék gázokból. Az eljárás alkalmas pl. olyan gáz alakú hidrogénfluorid eltávolításaira a hulladék gázokból, mint amilyen a kerámia iparban, az alumínium iparban és a műtrágya és foszforsav termelésénél keletkezik. E két utóbbi esetben a hidrogénfluorid a sziliciumtetraklorid, illetőleg a fluorkovasavak hidrolízis termékeként keletkezik. Az eddigi gyakorlat szerint a fluorhidrogén és hasonlóik tisztítására és leválasztására az ipari hulladék gázokból majdnem kizárólag nedves eljárást alkalmaztak, amikor a hidrogónfluoridot egy mosóban vízzel, nátronlúggal vagy nátriumkarbonát oldattal mosták ki. E nedves eljárások mellett még egy száraz elválasztás is ismeretes volt, amelyet az alumíniumelektrolízis hulladék gázainak tisztítására használtak. Ebben az eljárásban a hidrogénfluoridot aktív alumíniumoxidon adszorbeálták. A nedves eljárásoknak az volt a hátránya, hogy a telített mosóoldat feldolgozása bizonytalan volt, amit a fluortartalom fluorid alakjában való visszaverésére végeztek. A száraz eljárásnál, amikor aktív alumíniumoxidon adszorbeáltak, az volt a hátrányos, hogy az oxid terhelhetősége hidrogónfluoriddal kicsi, és viszonylag csekély a hatásfok is. A találmány tárgya a bevezetőben megvilágítottak szerinti eljárás, amelynél a hulladék gázt szobahőmérséklet és 150 °C közötti tartományban szilárd nátriumaluminát, alkálitartalmú alumíniumoxid, nátriumkarbonát anyagok-5 kai, vagy ezek keverékével hozzuk érintkezésbe. Az előzőekben- vázolt, aktív alumíniumoxidos eljárással szemben — amely lényegében a hidrogénfluorid kémiai kötődése nélküli adszorpciós eljárást jelent — a fenti reagensek 10 alkalmazásánál a hidrogénfluorid kémiai átalakulása közben fluoridok keletkeznek. Az aktív alumíniumpxidos adszorpciós eljárással szemben eljárásunknak az az előnye, hogy a reagensek terhelhetősége hidrogénfluoriddal 15 megnövekszik (egészen a reagensek súlyának 60%-ig) és az, hogy a hidrogénfluorid közel kvantitatív (99%-ig) távolítható el a hulladék gázból. 20 A reakcióban alkalmazott nátriumaluminát, illetőleg alkáli-tartalmú alumíniumoxid a nátriumoxid és alumíniumoxid mólviszonyával jellemezhető. A találmány szerinti eljárásban célszerűen olyan terméket használunk, amely-25 ben a Na20:Al2 C>3 mólviszony 0,5-nél nagyobb. A nátriumkarbonát adagolásánál azt találtuk, hogy a hulladók gáz nedvességtartalmától függően vízmentes vagy kristályvíz tartalmú (Na2CO3 -10 H 2 0) terméket kell alkalmazni. 30 A találmány szerinti eljárás megvalósítására, 160832