160766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált imikdazolok előállítására
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 19. (Rí—380) Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. X. 30. 160766 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/38 ' i i 31 i * Feltalálók: Kreidl János oki. vegyészmérnök, 50%, Turcsányi Péter oki. vegyészmérnök, 50%, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R.T., Budapest Eljárás kondenzált imidazolok előállítására A találmány tárgya új eljárás kondenzált imidazol-származékok előállítására. A kondenzált imidazolszármazékok régóta ismert heterociklikus aromás vegyületek. Számos biológiailag hatásos természetes szénvegyület (pl. alkaloidok) is közéjük tartozik, melyeknek szintéziseit már a századforduló körül megoldották és ez okból kifolyólag azóta az imidazol származékok fokozódó ipari jelentőségre tettek szert. Gyógyászati szempontból jelentősebb képviselőik a homoaromás gyűrűvel kondenzált imidazolok, a benzimidazolok. Az említett vegyületek többsége az imidazol gyűrű 2-es szénatomján helyettesitőt nem tartalmaz. Az ilyen típusú kondenzált imidazolok előállítása ezért célszerűen úgy történik, hogy először az imidazollal kapcsolódó gyűrűt alakítják ki, amely két orto-helyzetű N-tartalmú funkciós csoportot (nitro, amin stb.) tartalmaz. Az N-tartalmú szubsztituenseket erélyes körülmények között o-diamino-származékká redukálják és =CH-csoport bevitelére alkalmas vegyülettel (hangyasav, formamid stb.) kezelve formilezés és intramolekuláris vízkilépés során képezik az imidazol-gyűrűt. Az eljárások egy része a redukciót és a gyűrűzárást szétválasztva kipreparálja az o-diamino-, esetleg az l^mino-2-formUammo-származékot. Ezeknél az eljárásoknál az izolálási veszteség, a többlépcsős művelet és a diamino-vegyületek bomlékonysága komoly ipari hátrányt jelent. Ilyen műszaki kitanítást tartalmaz pl. a benzimidazolszármazékok szintézisére vonatkozólag a 3822 ('53) sz. japán szabadalom [C. A. 5 48, 4919c (1953)]. Az említett hátrányok miatt ipari alkalmazhatóság szempontjából előnyösebbek azok az eljárások, amelyek a redukciót, a formilezést és az imidazol-gyűrű kialakítását egy lépésben old-10 ják meg. Az egylépéses reakció egyik megvalósítási módja a fémmel (pl. Zn) és hangyasawal végzett redukció és a hangyasav felesleg hatására bekövetkező gyűrűzárás a 4728 ('52) sz. japán 15 szabadalom; [C.A. 47: 11257Í]. Ennek az eljárásnak legnagyobb hátránya a redukció során nagy mennyiségben keletkező cinksó kénhidrogénnel történő leválasztása, ami üzemi körülmények között nehezen valósítható meg és je-20 lentős többletköltséget jelent. Az egylépéses szintézis másik módja a formamidos közegben NaHSC>3 és ammóniumformiát vagy Na2S204 segítségével végzett reduk-25 eió és gyűrűzárás (pl. a 149980 sz. magyar szabadalom). Ennél az eljárásnál a felhasznált nátriümhidrogénszulfit önmagában nem alkalmas a kívánt redukciós lépés elvégzéséhez, hanem csak for-30 mamid és ammóniumformiát jelenlétében. A 160766
