160742. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz és nyomásporlasztású olajégők lángjának figyelésére

RÍAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 160742 JlÉll» Nemzetközi osztályozás: F 23 n 5/24 fBf Bejelentés napja: 1967. XII. 04. (ME—894) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. X. 31. 'i'-r

:i Feltalálók: Balogh Imre fizikus, Farkas Miklós gépészmérnök, György Zoltán gépészmérnök, Kovács Gyula fizikus, Verebényi Emil gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Budapest Berendezés gáz és nyomásporlasztásű olajégők lángjának figyelésére i A találmány tárgya lángőr berendezés, főleg gáz- és olajégők esetében a láng jelenlétének, illetve hiányának megállapítására, és ezen információ alapján valamilyen intézkedés (pl. jeladás, beavatkozás, stb.) végrehajtására. 9 Az eddig ismert lángfigyelő készülékek a „láng van" és a „láng nincs" állapotot a láng hő-, fény-, ionizációs vagy egyenirányító hatása alapján érzékelik, villamos segéderiergiával működnek, és a szerzett információt villamos io jel formában továbbítják a logikai kiértékelő és végrehajtó szervekhez. A hőhatáson alapuló érzékelőkben villamos érintkező záró bimetált, ellenálláshőmérőt vagy is hőelemet használnak. Ezeknek közös hátránya az, hogy hőtehetetlenségük viszonylag nagy, és így csak bizonyos időeltolódással jelzik a láng megjelenését vagy megszűnését. Ha a lángot zárt tér veszi körül (pl. kemence) szélső esetben 20 ez a késés igen nagy lehet, mivel a hőérzékélő a tér hőmérsékletét is érzékeli. Az ionizációs hatáson alapuló készülékek esetében az érzékelőket a lángban kell elhelyezni. 25 Ez a tény több nehézséggel jár. A nagy hőigénybevétel miatt az elektródák még speciális anyagok alkalmazása esetén is rövid élettartamúak. A lángból lerakódó korom is gyakran üzemzavart okoz. Az elektródák által szolgáltatott jel 30 erőssége kiosi, és ennek felerősítése elektronikus eszközöket igényel. Az egyenirányító hatáson alapuló készülékek esetében is az érzékelő elektródák a lángban vannak elhelyezve, és így ez a módszer is hasonló hátrányokkal rendelkezik, mint az előbbi. A fényhatáson alapuló érzékelőkben például fotocellákat, fotodiódákat, fototranzisztorokat, fényellenállásokat alkalmaznak. Ezek azért kedvezőtleneik, mert általában nem tudják megkülönböztetni a láng által sugárzott fényt a tűzteret körülvevő falak által kisugárzott fénytől, eltekintve az igen speciális megoldásoktól. A láng fényének ingadozását használják ki a „pulzáló lángőrők", melyek alkalmasak ugyan a láng jelenlétének, vagy hiányának érzékelésére, de az eddig ismert kiviteli megoldások csak villamos segédenergiával működnek és konstrukciójuknál fogva a környezeti behatásokra rendkívül érzékenyek. A villamos segédenergiával működő készülékek közös hátránya, hogy működtetésükhöz villamos tápenergiára van szükség, és amellett ennek általában szigorú stabilitási követelményeket kell kielégítenie. Ugyancsak bonyolult és költséges a tisztán villamos jelfogók vagy félvezetőkből felépített logikai körök alkalmazása is. 160742