160736. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, automata acélötvözet

MA®YA» M£f»KÖZTARSASAQ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS 1 S2ÖLÜÄLATI TALÄLMÄNIf nmt*mmmitMmmétm Bájulentés napja: 1970. VI. 18. (Lfr-59?) 160716 Netostfelküzi osztályossá® l C 22 c 39/54 Közáététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: iflW. X. 31. Feltalálók: Giflo Henrik oki. kőhómérnök, Miskolc, Hardy József főmérnök, Budapest, Molnár József oki. RönŐméfnök, Miskolc, Zambó Pál oki. kohomiritök, Miskolc Tu!aj3on©s: Lenin Kohászati Művek, Misketó Nagyszilárdságú, kiválóan forgácsolható acél A «aääteaay aagyazüárdgágú automata aeéldtvöaét »agy ifénybevétttaak kitelt és forgácsolással előállított alkatrészek gylatiásártt. A fakiöligoaó üaemak a gépalkatrészek forgácsolással történő élőállftásátia hasanált acélok- 5 tél m előirt szilárdság ós szívósság meliett a jó forgácsolhatóságot is megkövetelik. A forgácsolhatósági 'szempontok sok esetben, különösen töilieggyáfitáé során »utem&tagépök io alteataáasátánál «atayira «lőtérbe kerülnsk, hogy a gépalkate-ésünek jobban megfelelő, nagyobb szilárifeágú anyagnak alkalmazását éppen a f oszszabb forgácsolhatósági tulajdonságuk akadályozza meg. 15 Általában, egy aoéEajta sAWeéÉ&gi tulajdonságának növelése az acél forgácsolhatóságának csöfckenéa&t vonja maga után. így az egymással dtentin&nd«^ ©Uetitétes tulajdonságok együttes javítása rendkívül nehéz feladat, «a&iyet 20 jelenleg költséges itechnolégiai eljárások ölkallö&Msávál igyekeznek biztosítani. Az egymáaraak «Etotmomdö követelmények kompromisszumaként alakultak ki a közismert automata-acélok. Ezeket az aoéltípusokajt a lágy, 25 nem nemesíthető acélok csoportjából fejlesztették ki. Hengerelt állapotban szilárdságuk kicsi, gépszerkezeti elemként való felhasználásukra ebben az álfepötbán alig kerül sor. Szilárdságuk bizonyos márjbékű fokozására, hí- so • 2 dep» kaáibrírözó húzást és hőkezelést alkalmaznak, mei költaéfsa eljárás. As, acélok sáiláMaágának, szívósságáíiak növeléseié áMalában különböző ötvöző anyagokat alkalmaznak és minimumra csökkentik az AQéU -szennyetők tartateaát, f&m ezzel Aovek&aik az acélkfistályok köisőttl kohüiós erők érvényesülése. Az Ötvösök köziü eteősorban & karbon és mangán-tartalmat íiöveMk, &8w>ly A vassal szilád oldatot képéíve a vas rtesMteaetéi eltorzítja és essáltal (növeli m. acél szilárdságát. A forgác9olMtósá,gi és forgáesmkiŐségi tulajdonságok javitááám az előbbivel «Uen,tttba& esőkkanibettii igyakéaBiek a kristályok közötti kohéziős é*&t, hogy «aált&l (a fofgáBlsteválasztás energiaigénye ©sSkkÄnj«!, & képaődött forgács ne legyen össasfüggő, fölytanos, hm@t» «gr», töredezett, amalyínak elszállítása & ííö-gácsöló gépekről autoh*atiKálhaíé is ftem kíván, állandó munkát, illetve Míigytlalrt;. A krisitilyök közötti köhtoő* erőt általában a vasban «mm, va,gy csak Ms mértékbön oldódd ekftóék bWftelével, min* pL Miit-, •• ffiSSSfer-, ötvözésével csökkentik. A kén és foszfor bizonyos mennyiségben 0,02—0,05% közötti minden acélban szennyezőként megtalálható, de forgácsolhatósági tulajdonságjavíitó hatását csak nagyobb, 0,15—0,30% mennyiségbén ffejifci M. Ilyen mennyiségű kén ós foskor äX alGéltota Már olyan mértékű rideg-160736