160732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-izopropilanilin előállítására

MAGYAR SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés iiapja: 1S?0. X. 31. OKSSÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL KjöraétéM napja: li?2. I. 12. Megjelent: 1». X. 31. 160732 HTemzetkötí osztályozás;. C Of « 87/62 {KI—4J3.3) r^»«3^ Feltalálok: Kriza Dániel oki. vegyészmérnök, 28%, Budapest, Dr. Gémes István oki vegyészraiérnök, 25%, Várpalotai 3Dr. Steingaszraer Pál okL vegyészmérnök, 22%, Budapest, Mändy Tamás oki. vegyészmérnök, 18%, Budapest, Muskewits Jőzsef oki. vegyészmérnök, 7%, Budapest Ttűaidonas: Északmagyarországi Vegyimüvek, 50%, Sajoteátoony, Nagynyomású Kísérleti Intézet, 50%, Százhalombatta Eljárás N-izopropilaníiin előállítására Találmányunk äS-izopw^lamilin előállítására vonatfcozik, közelebbről megjelölve, találmányunk tárgya «ljárás N-iaopropilanilia anilimből és aoetonból hidrogéngáz atmoszférában alkohol és/vagy étertípusú adalék<ík Jelenlétében történő katalitikus előállítására. Az N-izopropilanilin fontos közbensőtermék, amelyei elsősorban a jaövénywédőssseripar használ, azonban az 3S-iz©propilanilin alküUaril típusú szekunder amin, amelyben a nitrogén» atomhoz reakcióképes hidpogénatom kapcsolódik és «eért -számos egyéb származékának előállítására nyílik lehetőség; bázikus karaktere tovább növeli aSfcahmazhatósági körét. A vegyület igen Jé «oidósser, a issefcurader aminőkhöz viszonyítva hőre nem érzékeny, magas forráspontja ellenére (2M—308 <C!) atmoszferikus nyomáson bewnlásveszélye nélkül desztillálható, tehát valamely reakcióban, «melyben oldószerként wagy reaktáasként feleslégben kerül .alkalmazásra, Ä rmfeáéeiegyből történő kinyerése, továbbbá az ismételt felhasználáshoz szükséges tisztítása egyszerű módsaerrel wégezhető eL Az N-izopj»opilaniMnt általában, anilinből .állítják elő különböző módszerekkel: «egy régebbi eljárás szerint az anilint izopropilbroraiddal 3S-alkilezik, ez a módszer azonban a köÜaéges 10 15 20 «iS so alkilexősser jsiiatt ipari ,mér«bű «leállításra nem alkalmas (J. Hidriabottora: J. Chem, Soe. 1936. 992—394.) A korszerö eljárások közül a legismertebb a propilén aniliare történő addieiója fR. Storch: Angew. Chero, 69, 124 (1057)]. A reakciót ajkáii-anilid katalizálja, amelyet anilinből állítanak «elő alkálifémmel (pl. nátrium) történő reakció útján. Az eljárás hátránya, hogy BZ alkiiezés esaJc mérsékelt hozammal (40—&0%) játszódik le, emellett a reakció sebessége lassú, több érés reakcióidő szükséges és a katalizátorként használt alkálifém, illetve alkálifémanilid visszanyerését és ismételt felhasználását sem sikerült megoldani. További hátrányt Jelent még az a téay is, hogy a reakció ;s©rán magymenayiségű propán aneilékSermék képződik, amely a propilén konverzióját csöMsenti és a íeakcföt megdrágítja. Ismeretes az aeetonnal történő alkiiezés is» E reakciót rendszerint emelt nyomáson hidrogénatmosaEérában katalizátor jelenlétében végzik. Ilyen reakciókörülmények között sikerül ugyan megfelelő mértékő átalakulást elérni, de az eljárás nem kellően szelektív, valamint alacsony a kitermelés is. Az acetonnal történő alkilezéshez réaskromit vagy platina katalizátorok használhatók. Rézfcromit alkalmazása esetébem megfelelő kitermelés {F. S. Dovel: I and 160732